Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondja, hogy a Tisza-kormány gazdasági tervei kockázatot jelentenek Magyarországnak. A 2025 utáni években a szürke gazdaság térhet vissza. A kormány olyan módszerekkel próbálkozna, amelyek 2010 előtt már kudarccal végződtek.
A szürke gazdaság ott jelenik meg, ahol a munkáltatók és a dolgozók kevesebb adót fizetnek a szabálynál. Az adótervekben ez a kockázat is megjelenhet. A Tisza-kormány a minimálbér körül keresők személyi jövedelemadóját szeretné csökkenteni. Az elemző attól tart, hogy sok munkáltató kevesebb embert fog szabályosan alkalmazni. Sok dolgozót minimálbérre jelentenek be. A fizetés másik részét a dolgozók alig adózott vagy adókívüli módon kapnák meg.
A 2027-es költségvetés megszorításokat tartalmaz. A kormány egyes korábbi ígéreteiből visszalép. A dokumentum az elemző szerint felelőtlen is, mert nehéz ellenőrizni az ígért összegeket. A terv 1700 milliárd forint visszaszerzett vagyonnal számol. A kormány ezt a pénzt a költségvetésbe irányozza. Dornfeld László szerint egyelőre nem látszik, hogy ebből mekkora összeg, milyen jogcímen és mikor lesz tényleges bevétel.
A terv másik része a 200 milliárd forintos vagyonadó. Az elemző szerint a szakemberek nehezen tudják alátámasztani a költségvetés adatait. A Tisza-kormány a 2012 óta létező Költségvetési Tanács vétójogát is eltörölte. Ez a jog korlátozni tudta a rossz költségvetési döntéseket. A vétójog nélkül a politikusok könnyebben fogadnak el nehezen igazolható ígéreteket.
Az elemző azt is mondja, hogy a Tisza-kormány a megszorításokat lassan adagolná. Az emberek a lassú változásokat könnyebben elfogadják. A nagy, egyszeri bejelentések korábban erős ellenállást keltettek.
- A Tisza-kormány gazdasági tervei
- Eltörölt vétójog
- Minimálbér csökkentése
- Vagyonadó bevezetése
- Szürke gazdaság kockázata
- Költségvetési megszorítások
Az elemző a vállalkozások terheit is említi. Szerinte a kis- és középvállalkozások folyamatos zaklatással számolnak, a nagy nemzetközi cégek pedig könnyebben megússzák az új terheket. A brüsszeli elvárások ezeket a cégeket kevésbé érintő megoldások felé tolják a kormányzatot.
Dornfeld László szerint az árrés-stop kivezetése és a benzinár-stop korábbi kivezetése a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálja. A stopok nélkül a cégek szabadabban emelhetik az árakat. Az elemző úgy véli, hogy az árrés-stop korábban a magyar vásárlókat védte. A Tisza-kormány gazdasági tervei szerinte a háztartásokra is terhet raknak.
| Elem | Leírás |
|---|---|
| Költségvetés 2027 | Megszorításokat tartalmaz |
| Vagyonadó | 200 milliárd forint |
| Szürke gazdaság | Visszatérés kockázata |
| Vétójog | Eltörölve |
| Minimálbér | Csökkentés tervezve |
| Árrés-stop | Kivezetés multinacionális cégek érdekében |
