A 2025-ös lengyel felfedezés Wierzbicából és Kornieból indult. Lubycza Królewski közelében egy határvédelmi egyesület hivatalos műemlékvédelmi engedéllyel kereste az 1939-es szeptemberi harcok nyomait. A koordinátákkal rögzített lelőhelyen csatatéri tárgyak helyett bronzból készült nyílhegyek, karperecek és egy törött tőr jelent meg.
A leletek a késő bronzkorból vagy a vaskor kezdetéből valók lehetnek. Ez több mint kétezer-ötszáz éves réteg. A háromélű nyílhegyek legnagyobbika közel négy centiméter. A tőr pengéje a háromszög alakú hegy felé keskenyedik. A kutatók a szkíták íjászatát említik előzetes magyarázatként. Herodotosz szkítákra vonatkozó fejezetei a nomád fegyvereket, lovakat és a sztyeppé-teret írták le. A lengyel jelentés szerint „A kapcsolat azonban egyelőre előzetes feltételezés.” A régészeti emlékezet bizonyítékra támaszkodik.
- A Kárpát-medence múltja
- A vaskor eleji bronznyílhegyek
- Sztyeppei hatások
- Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tára
- Magyar Országos Levéltár Térképtára
- Lengyelországi halántékkarikák
A Kárpát-medence múltjában a vaskor eleji bronznyílhegyek sztyeppei hatásokat tükröznek. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának anyaga ilyen típustárgyakat őriz. A Magyar Országos Levéltár Térképtára a pannon útvonalak régi térképeit őrzi. A lengyelországi halántékkarikák és a tőr sérült széle a térképek mögötti mindennapokat mutatja. Az intézményi rendbetartás ugyanúgy örökség mint a bronznyílhegy.
Ha egy 2500 éves nyílhegyet lát, a dátum a tárgy alakjában szól. Az alak a törés és a lelőhely együtt beszélnek. A magyar és kárpát-medencei olvasó számára az üzenet egyértelmű. A múltat dokumentumok múzeumi anyagok és térképek őrzik. A szkíta leletek Lengyelországban ezt erősítik. A bizonyítékot tartja.
| Lelet típusa | Kor (évek) | Anyag |
|---|---|---|
| Nyílhegy | 2500+ | Bronz |
| Karperec | 2500+ | Bronz |
| Tőr | 2500+ | Bronz |
