Az 1950. évi 34. törvényerejű rendelet több külső kerületet a fővároshoz csatolt. A Budapest Fővárosi Levéltár iratai és a Fortepan-fotók mégis falusias emlékezetet mutatnak. Egy 1930-as évekbeli képen a Rákos-patak mellett vízi malom áll. Ez a malomhely azt mutatja, hogy a mai kerületek gyökerei vidéki múltban rejlenek.
Ezek a tájak a Kárpát-medence faluhagyományaihoz tartoztak. A budai oldal falvaiba Pesthidegkútra, Budafokra és Tétényre a török idők után német közösségek költöztek. A kelet-pesti részen Cinkota, Keresztúr és a Csömörhöz tartozó Szentmihály szlovák közösségekkel éledt újjá.
- Budafok
- Pesthidegkút
- Tétény
- Cinkota
- Keresztúr
- Szentmihály
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár térképgyűjteménye a patakok, a malomhelyek és a kistemplomok hálózatát jelzi. A vízi malmok a helyi gazdálkodást és a hivatali életet kiszolgálták. A patakparti munkahelyek és a templomok egy közösségi rendet tartottak fenn. A Magyar Országos Levéltár egyházi iratai szerint a fővárosi övezet fokozatosan nőtt. Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1843-ban Rákoscsaba templomában esküdtek. Ez az eset jól mutatja, hogy a mai kerület akkor vidéki falunak számított.
A Fortepan egy régi felvételéhez ezt a képaláírást adta: Kacsaúsztatók, vízi malmok és kistemplomok.
A retro fotóknak tudományos és lelki értékük van. Ön a képeken a mai kerületek gyökereit láthatja. A térképek és az iratok megőrzött faluközössége érthetőbbé teszi a fővárosi örökséget. Budapest ereje a több rétegű emlékezetben él. A régi kistemplomok intézményi folytonosságot jeleznek.
| Kép | Típus | Érték |
|---|---|---|
| Rákos-patak vízi malom | Retro fotó | Tudományos |
| Kacsaúsztatók | Retro fotó | Lelki |
