Az Origo 2026. október 25-i interjúja ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal azt mutatja, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok nem mindig hoznak tényleges eredményt. Egy bizottság jelentést és javaslatokat készíthet. Bíróság mondhat ítéletet. A választóknak joguk van látni, ki felel a kárért.
Lomnici hangsúlyozta: „A választói türelem nem korlátlan.” Szerinte a nyilvános meghallgatások fontos politikai események. Attól még nem lesz belőlük egyértelmű jogi tényfeltárás. Az országgyűlésről szóló törvény két igazolatlan távolmaradás után rendőri elővezetést tesz lehetővé. Ez erős eszköz. Az Alaptörvény IV. cikke biztosítja a személyi szabadságot. Ezért az elővezetéshez indok kell. A bizottság ettől még nem nyomoz.
Ha Ön falusi gazdálkodó, joggal kérdezi meg, ki felel a kárért. A család is egyértelmű választ vár. Az emberek azt akarják, hogy a közpénz sorsáról szóló döntéseket ellenőrizzék. A privatizációs károkat vizsgáló bizottság 1987 és 2000 közötti ügyeket vizsgál. 2026. december 31-ig kell jelentést készítenie. Az Európai Csalás Elleni Hivatal 2024-es adatai szerint a bonyolult gazdasági vizsgálatok átlagosan 24,9 hónapig tartottak. Ez jól mutatja az időigényt.
- Az OECD 2024-es felmérése
- A válaszadók 39 százaléka bízott a nemzeti kormányban
- 41 százalékuk szerint a kormány döntései megfelelő bizonyítékokra épülnek
- Ha egy bizottság évek múltán nem hoz konkrét, dokumentált megállapítást
- A választói bizalom gyengül
- A Somogy megyei önkormányzatok lakói is ezt a kérdést teszik fel
Az állam működését bizalom tartja. A bizalmat bizonyítékok erősítik. A hatóságoknak most konkrét határidővel kell bizonyítaniuk, hogy a bizottság tényleges munkát végez. Ha a jelentés tartalmazza a dokumentumokat, a tanúvallomásokat és a számszerűsített kárt, az ellenőrzés hiteles lesz. Ha Ön választó, joggal kérdezheti meg, miért fizette adójából a bizottsági munkát.
| Kulcsszavak | Év |
|---|---|
| vizsgálóbizottságok hatékonysága | 2025 |
