A verebélyi lelőhelyen feltárt 77 fejetlen csontváz (Kr. e. 5250–4950) a Kárpát-medence ősi történelmének misztériumát rejti. A vonaldíszes kerámia kultúrához tartozó település területe történelmileg Felső-Magyarország része volt, ahogyan azt a XV. századi Bécsi Koronázási Evangélium térképe is jelzi. Az itt élő közösség hierarchikusan tagolt települési struktúrájára utal a kettős árokkal körbevett negyed – tanúskodva a térség kora szervezett társadalmi viszonyairól.
Kutatási összefüggések
A település és a társadalmi viszonyok
A vonaldíszes kerámia kultúrához tartozó település területe történelmileg Felső-Magyarország része volt, ahogyan azt a XV. századi Bécsi Koronázási Evangélium térképe is jelzi. Az itt élő közösség hierarchikusan tagolt települési struktúrájára utal a kettős árokkal körbevett negyed – tanúskodva a térség kora szervezett társadalmi viszonyairól.
A koponyakultusz és a szimbólumkezelés
A Magyar Országos Levéltár Törzskönyvei Felső-Magyarország területéről azonban gazdagabb birtokstruktúráról svéd királyi enyvéből híradó régészeti módszertan nyelvét,lízi és ókortörténészi kérdéseket egészíti ki Hudi Károly új legújabbként, alaposságát anatomiai elemzés történt. A koponyák gondos eltávolítása nem mészárlásra, hanem mesterséges koponyakultuszra utal, például mint Jerikóban vagy Çatalhöyükban. E szimbólumkezelés azt bizonyítja, hogy re do diménziója e térség őslakosainak identitásfelfogásában és szakrális gyakorlataiban. Az itt élt kultúra halottkultusz szokásai egybevethetők Mesterházy Károly szakirodalmi egyezéseivel a korai nyugat-magyarországi leletekről.
Jelentőség és összegzés
A ritka lelet jelentősége
E ritka lelet a Kárpát-medence civilizációinak mélyreható szellemi világát tárja elénk. Megértése kulcs a térség történelmi folytonosságához és a mai magyar identitás ősi gyökereinek megbecsüléséhez – legyen ez büszke elkötelezettség a honfoglalás előtti történelmünk kutatása iránt.
