Egy színház dísztermében tapsolnak. A taps nemcsak a színpadra száll, hanem a közönség soraiba is. Az idén a Budapesti Operettszínház nemcsak művészeit ünnepelte. Az évad nézőjének, Réti Virágnak is átadtak egy elismerést. Több mint tíz éve jár ugyanabba a színházba. Ő szervez csoportokat az előadásokra. Ez a mozdulat többet jelent egy egyszerű koszorú átadásánál. A színházi élményt ma gyakran magányos fogyasztásnak képzeljük. Itt azonban hangsúlyozzák a közös megtapasztalást, az élő közösséget. Egy hűséges néző díjazása azt üzeni, hogy a művészet lényege a találkozás. A színpad és a nézőtér párbeszéde nélkül nincs igazi előadás.
A díjátadó est fénypontja Oszvald Marika életműdíja volt. Operettcsaládból származik. Szülei is a műfaj szolgálatában álltak. Ő maga több mint ötven éve a társulat tagja. Karrierje során generációk millióit szórakoztatta. Az operett népszerűsítése nem pusztán szórakoztatóipar. Egy kultúra őrzése és továbbadása. Az életműdíj átadásánál Éliás Tibor, a Musica Hungarica ügyvezetője hangsúlyozta Oszvald Marika páratlan energiáját és egyéniségét. Ezek a tulajdonságok tették szerethetővé számunkra az operettet. Egy műfaj fenntartásához nem elég a jól megírt dal. Egy olyan egyéniség kell, aki hitelesen képviseli és továbbviszi a hagyományt. Oszvald Marika életpályája ennek a tanúságtétele.
A színház azonban nemcsak a reflektorfényben állókat ismerte el. Oláh Sándor színpadfelügyelő Musica Hungarica Nagydíját is videóüzenetben köszönte meg. A szcenikus a színpadi varázslatok egyik kulcsfigurája. Munkája nélkül az előadások nem kelhetnének életre. Ez a díj egy alapvető igazságra világít rá. Minden nagy közösségi alkotás, legyen az színházi előadás vagy épp egy falu ünnepe, látható és láthatatlan karokon nyugszik. A díszlet mozgatása, a kellékek gondozása ugyanolyan szakértelemet és elhivatottságot igényel, mint egy főszerep eljátszása. E nélkül nincs egész. A színház ezzel a gesztussal tiszteleg a teljes közösség előtt, amely egy előadást létrehoz.
- A közönség élménye
- A művészek elismerése
- A szcenikusok szerepe
- Oszvald Marika életműdíja
- Közönségi tapasztalat
- A kultúra fenntartása
Ez a sokrétű elismerés egy képet rajzol a magyar operett napjáról. Nem csak a múltat ünneplik, hanem a jelen élő hagyományt. A művészt és a nézőt. A színészt és a szcenikust. Ez a széles látókör segít megérteni, mi is a hagyomány valódi értéke. Nem múzeumi tárgy, hanem egy élő kapcsolatok hálója. Egy közös nyelv, amelyen Oszvald Marika szólal meg a színpadon, és amelyen a nézők egymásnak mesélik az élményt. A díjátadó est ennek a nyelvnek az ünnepe volt. Arra emlékeztet, hogy a kultúra fenntartásához mindannyiunkra szükség van. A színpad mindkét oldalán.
| Elismerés Típusa | Díjazott | Szerep |
|---|---|---|
| Életműdíj | Oszvald Marika | Operett művész |
| Musica Hungarica Nagydíj | Oláh Sándor | Színpadfelügyelő |
