1956 Véres Csütörtöke: A Kossuth Téri Tragédia Emlékezete

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
3 perces olvasmány

A múlt héten újra előkerült az Országos Levéltárban egy személyes napló, 1956 októberéből. A szerző egy fiatal egyetemista, aki október 25-én reggel még arról írt, hogy a szovjet tankokon lobogó magyar zászlókban látta a megértés reményét. Délután már csak annyit jegyezhetett fel: „A Parlament előtt a pokol van. A reményből lett a gyász.” Ez a naplóbejegyzés örökíti meg azt a percre pontosan történő fordulatot, amikor egy békés nap vérfürdővé változott.

Aznap reggel valóban egy különleges légkör uralta a belvárost. A forradalom harmadik napján a tüntetők cédulákat osztogattak a szovjet katonáknak, és nemzeti színű kokárdákat tűztek a harckocsikra. A Magyar Országos Levéltár több hasonló, személyes beszámolót őriz erről a rövid, illúziókkal teli időszakról. Aztán, nem sokkal 11 óra után, minden megváltozott. A Kossuth tér környékén lévő épületekből – a Földművelésügyi Minisztérium és a tiszti klub ablakából – hirtelen lövöldözés tört ki a tömegre.

A mai napig vitatott, hogy pontosan kik adták le a parancsot, de a források egyértelműen az államvédelmi hatóságok (ÁVH) és bizonyos katonai egységek szerepére utalnak. A védekezésre képtelen, beszorult emberek közül sokan a tér közepén álló Rákóczi-szobor talapzata mögé futottak menedékért. Körömi Teréz kutató később 234 névvel dokumentálta a halottak számát, de a valós szám valószínűleg sokkal magasabb volt, hiszen a Kerepesi temetőben október végéig több száz holttestet temettek el. Ez a tragédia nem győzte le a népet. Ellenkezőleg, radikalizálta a közvéleményt. Október 25-én délután már Gerő Ernőt is leváltották pártfőtitkári posztjáról.

A Véres Csütörtök nem csupán egy történelmi dátum. Az a pillanat, amikor a hatalom fegyvert fogott saját népe ellen, mély sebet hagyott a nemzeti öntudatban. Ez a nap emlékeztet bennünket egy örök igazságra. A szabadságot olykor véráron kell megfizetni, és ezt az árat fizetőket kötelességünk emlékezetben tartani. Történelmünk tanulsága itt világos. A történeti folyamatok gyakran egyetlen, tragikus fordulattal változtatják meg sorsunkat. Ezt a fordulatot és az abban eltűnt embereket soha nem szabad elfelejteni.

  • Az október 25-ei események jelentősége
  • A szovjet katonák és a magyar zászlók
  • A lövöldözés a Kossuth téren
  • A halottak számának dokumentálása
  • A nép radikalizálódása
  • Gerő Ernő leváltása
Dátum Esemény Hatás
1956. október 25. Lövöldözés a Kossuth téren Radikalizálódás, politikai változások
1956. október 26. Gerő Ernő leváltása Új politikai irányvonal
1956. október 27. Tömegtüntetések Növekvő ellenállás
Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük