Tisza Apadása Felfedi Török Kori Hídcölöpöket Szolnoknál

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az extrém kisvíz miatt a Tisza medréből ismét előbukkannak Szolnoknál a török korabeli fahíd cölöpjei – egy több mint négy és fél évszázados történet szó szerinti pilléreivel szembesülhetünk. A tíz évvel a város 1552-es elfoglalása után, 1562-ben épített első ismert Tisza-híd maradványai nem csupán régészeti leletek, hanem az ország közlekedési, hadtörténeti és városfejlődésének konkrét tanúi a török hódoltság korszakából. A magyar várak és török általi átépített központok rendszerében Szolnok stratégiai hídfőállás volt, amit e híd is szolgált.

A felszínre került tölgyfa szerkezetek valójában négy különböző kori híd, azonos nyomvonalon történő újjáépítésének eredményei, bizonyítva a helyszín állandó jelentőségét. Az 1697-es térkép, a „Mappa Generalis der Königlichen Tisza Brücke bey Szolnok” egy kőhídról tanúskodik, jelezve a posztóbori helyreállítások folyamatosságát. A cölöpök felfedezése összefügg a térség vízi utakkal kapcsolatos intézményes emlékezetével, mely a török után fél évszázaddal, 1746-ban alapított Szolnok Megyei Tiszai Hajózási Társaság irataiban is nyomon követhető. Ez a folyamatos igény a közlekedésre és kapcsolattartásra a Tisza menti magyar élet egyik tartópillére.

A víz mostani hiánya paradoxon: megmutatja, de veszélyezteti az örökséget. A víz évszázadok óta konzerválta a fát, a száraz levegő viszont gyorsan tönkreteszi. Ez a helyzet metaforája annak, hogy a történelem fizikai nyomai mennyire törékenyek, és mennyire függnek a környezettől és a tudatos megóvás szándékától. Szolnok török kori cölöpjei nem csak a múltból szólnak, hanem intő jelként is szolgálnak: a történelmi örökség megőrzése aktív, tudatos tevékenység, amely anélkül veszélybe kerülhet, hogy az időjárás miatt épp láthatóvá vált.

  • Az első ismert Tisza-híd építése 1562-ben történt
  • A hidak négy különböző kort képviselnek
  • Szolnok stratégiai hídfőállás volt a török időszakban
  • Az 1697-es térkép egy kőhídról tanúskodik
  • A hídak folyamatos helyreállítása zajlott az évszázadok során
  • Szolnok Megyei Tiszai Hajózási Társaság 1746-ban alakult
Év Jellemző
1552 A város elfoglalása
1562 Első ismert híd építése
1697 Kőhíd említése a térképen
1746 Tiszai Hajózási Társaság alapítása
Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük