Szerbia Energiaválság: Vaskapu Mélyponton
A tartós aszály és a Duna rendkívül alacsony vízállása komoly kihívások elé állítja Szerbia energiaellátását. A Vaskapu vízerőmű-rendszer termelése a történelmi mélypontot érte el, ezért az energiaügyi miniszter a lakosságot takarékos áramfelhasználásra szólította fel.
A Vaskapu vízerőművek alacsony teljesítményen működnek
A szerb energiaügyi miniszter, Dubravka Đedović Handanović a közszolgálati televízióban tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a szakértők szerint az idei május és július közötti időszakban még soha nem volt ilyen alacsony a termelés a Vaskapu rendszerben. Jelenleg a Vaskapu 1 mindössze kapacitásának 20 százalékán, a Vaskapu 2 pedig 30 százalékán működik.
A helyzetet a Duna rendkívül gyenge vízhozama súlyosbítja, amely másodpercenként körülbelül 1500 köbméter. Ehhez hasonlóan alacsony értéket legutóbb 2003-ban, azelőtt pedig 1985-ben mértek.
A lakosságot takarékosságra szólítják fel
Szerbiában jelenleg a napi áramfogyasztás mintegy 105 gigawattóra. Télen ez a szám rendszerint 110-115 gigawattórára emelkedik. A miniszter arra kérte a lakosságot, hogy takarékos áramhasználattal segítsék átvészelni az aszályos időszakot.
„Arra kérjük mindenkit, hogy mindennapi életében is figyeljen az energia takarékos felhasználására. Ezek a kis lépések összességében sokat segíthetnek az ország energiaellátásának stabilitásában” – hangsúlyozta Handanović.
Egy kis jó hír: a Bajina Basta vízerőmű felújítva
A helyzetben egy kedvező fejlemény a Bajina Basta szivattyús-tározós vízerőmű felújításának sikeres befejezése. Ennek köszönhetően a nappali órákban, amikor az áramfogyasztás alacsonyabb, vizet lehet visszaszivattyúzni a tározóba. A reggeli és esti csúcsidőszakokban pedig a korábban eltárolt energiát hasznosítják. A tározók jelenleg 75 százalékos töltöttséggel rendelkeznek, ami megfelelő tartalékot jelent vészhelyzetek esetére.
A hőerőművek is küszködnek
Az ország villamosenergia-termelésének mintegy 70 százalékát hőerőművek biztosítják (vízerőművek csak 30 százalékot), így ezek működése kulcsfontosságú.
- A kostolaci hőerőmű működése stabil, de a Duna alacsony vízállása miatt korábban egyes blokkok teljesítményét mintegy harmadával kellett csökkenteni, mivel a folyó vizét a berendezések hűtésére használják.
- Az ország legnagyobb hőerőműve, a TENT a Száva folyó vizét használja hűtésre, itt a vízszint nem okoz problémát.
- A gyengébb minőségű hazai szén visszafogja a termelést.
- Magasabb fűtőértékű importszén felhasználásával próbálják ellensúlyozni a problémát.
- Jelenleg a széntartalék 1,82 millió tonna, a cél pedig a téli szezon előtt a kétmillió tonnás készlet elérése.
A helyzet nem javul hamar
A tartós csapadékhiány és az Európát sújtó rendkívüli hőség miatt a Duna több szakaszán történelmi mélységbe süllyedt a vízszint. A szerb meteorológusok előrejelzése szerint a folyó vízgyűjtő területén további öt-hat hétig nem várható jelentősebb csapadék.
Handanović kiemelte, hogy az alacsony dunai vízállás az egész térség energiaellátását megnehezíti. Magyarországon már vissza kellett fogni a paksi atomerőmű termelését, és Bulgáriában is hasonló intézkedések válhatnak szükségessé, ha a helyzet nem javul.
Összefoglalva
Szerbia energiarendszere a természeti viszonyok miatt súlyos próbatétel elé állt. Az ország a vízerőművek csökkent kapacitása, a hőerőművek kihívásai és a rekordalacsony folyóvízszintek kombinációjával küzd. A hatóságok a lakosság takarékosságára és a meglévő erőműpark stabil működtetésére támaszkodnak, hogy biztosítsák az áramellátást a közeljövőben.
