A későn ébredő emberek világszerte felteszik maguknak a kérdést: mégis mi folyik itt? Hogy baj van, azt már a vak is látja, sőt érzi a saját bőrén. Az Origo most Németh Lajos meteorológussal próbált válaszokat és megoldásokat keresni a kialakult áldatlan állapotokra. De a szakember sem tudja, hogy visszatérhet-e még Európába a négy évszak.
Évtizedek óta halljuk, hogy elérkezhet az energiaválság és a klímakatasztrófa ideje. Hogy ez a két rémálomba illő jelenség egyszerre rontott rá bolygónkra, tulajdonképpen nem is akkora meglepetés, mint amekkorának most megéljük. Hiszen a tudósok szóltak – először csendesen, majd egyre hangosabban, végül már az arcunkba ordították az erre mutató tényeket. És mit tettünk mi? Igyekeztünk szelektíven hallani és fokoztuk a termelést. Bőszen pusztítottuk a Földet, most pedig csodálkozunk, hogy nyakunkon van a hurok, amibe önként és dalolva dugtuk bele a fejünket.
Németh Lajos meteorológus igyekszik optimista maradni, de a közelgő klímakatasztrófa cáfolatára ő sem képes. Szerinte már a múlt század közepe táján egy magyar ember, bizonyos Neumann János matematikus beszélt az emberi tevékenység és a klímaváltozás közötti összefüggésekről. Sajnos az emberek akkoriban nem figyeltek fel a szavaira, ahogyan az elmúlt évtizedekben is lényegében elengedtük a fülünk mellett az erről szóló egyre hangosabb figyelmeztetéseket.
Akik nem tapasztalták a saját bőrükön a klímaváltozás okozta szélsőséges hatásokat, azok egyszerűen nem vettek tudomást arról, hogy mi várhat az emberiségre, ha nem változtatunk a bolygó teljes kizsigerelésének folyamatain.
Az ember moziszerűen kezeli az eseményeket, mert nem velünk, nem nálunk történik – mondja Németh Lajos. És valahogy nem akarjuk észrevenni, hogy közvetve igenis érezzük mindezek hatásait.
A folyamatok persze lassan jutottak el oda, ahol most tartunk. Mi mégis kapkodjuk a fejünket és úgy teszünk, mintha derült égből villámcsapásként értek volna minket a klímaváltozás okozta éghajlati anomáliák és az energiaválság. Pedig a szálak messzire vezetnek vissza az időben.
Valóban van egy olyan érzése az embernek, hogy a rendkívüli kánikula vagy a vízhiány okozta helyzet nagyon gyorsan ért el minket, de valójában az ipari forradalom környékén kezdődött a folyamat – magyarázza a meteorológus.
| Hatásai | Régiók |
|---|---|
| Elélhetetlenség | Fogyatkozó jégtakaró mellett |
| Óceánok szintjének emelkedése | Csendes-óceáni kis szigetek |
| Hőmérséklet-emelkedés | Egész Európa |
| Aszályok | Magyarország |
| Extrém időjárás | Globálisan |
| Természeti katasztrófák | Világszerte |
A Föld egyre nagyobb területein alakul ki olyan éghajlat a globális felmelegedés hatására, ami egy ponton túl már élhetetlenné teszi az adott régiót. Ahogyan az is tény kérdés, hogy egyre több csendes-óceáni kis szigetről kell elköltözniük az ott élőknek, mert elönti őket az óceán.
Németh Lajos elmondja, hogy a mostani felmelegedés következtében a Föld állandó jéggel borított területei, melyeknek az a hívatásuk, hogy a Napból érkező sugárzást visszaverjék, évről évre egyre csökkennek. Ennek következtében a tengerek, óceánok és a szárazföld egyre nagyobb hőmennyiséget nyelnek el. Jól látszik, hogy a folyamat felgyorsult.
Most baj van. Nagy baj! – hangsúlyozza a meteorológus. A nagy kérdés az, hogy ennek a klímaingadozásnak, ami most zajlik, lesz-e olyan felső pontja, ami után megkezdődik a lehűlés. Magyarországon is voltak már olyan évek a múlt század közepén, amikor a mostanihoz hasonló aszályos és rendkívüli meleg idő köszöntött be. Akkor, mindenki örömére helyreállt a rend. Azt, hogy most helyreállhat-e a négy évszakos éghajlat, nehéz lenne megmondani – tette hozzá kissé borúlátó hangulatban.
A szakértő azonban próbált valamicskét enyhíteni a komor valóságon optimista megjegyzéseivel.
Alapvetően optimista hozzáállású ember vagyok – mondja. Ennél fogva reménykedem abban, hogy ezt a folyamatot, ami most zajlik, sikerül megállítani. Mert ha nem, akkor néhány évszázadon belül, vagyis mondjuk a XXII. századra érhetjük el Európában is azt a hőmérsékletet, ami már nem hasonlít arra, amit élhetőnek gondolunk. Őszintén szeretném, hogy még az unokáim unokái számára is élhető maradjon a Föld.
Végső tanácsként Németh Lajos azt javasolja, hogy mindenki tisztelje a természetet, mert a természet ereje sokszorosa annak, mint amennyi ereje a teljes emberiségnek van összességében. Komolyan kell venni azokat a figyelmeztetéseket, melyeket felénk intéz mostanában az időjárás és az éghajlat változás.
- Klímakatasztrófa figyelmeztetések
- Globális felmelegedés hatásai
- Éghajlati anomáliák
- Emberi tevékenység hatása
- Természeti katasztrófák növekedése
- Jég olvadása
Tény, hogy nem mehetünk vissza a középkorba – ismeri el. De a féket igenis behúzhatjuk, mert közeleg a nap, amikor már a vészfékezés sem segít.
