Magyarország kormánya új lépéseket tesz a pénzügyi fegyelem és az állami vagyon hatékonyabb kezelése érdekében. Augusztus 20-tól hatályba lépő szabályokkal szigorúan korlátozza az állami többségben részes vállalatok vezető testületeinek méretét és díjazását, valamint a vezetők fizetését és prémiumait. A cél nyilvánvaló: transzparensebb és felelősségteljesebb gazdálkodás az állami tulajdonban lévő cégeknél.
A rendelet alapján az érintett társaságokat három csoportba osztják a működésük komplexitása alapján: magas, közepes és alacsony fokozatra. Ez a besorolás dönti el, hogy egy vállalatnál mennyi lehet a vezető testületek létszáma és milyen díjazásra jogosultak.
A Vezető Testületek Mérete szempontjából a következők lesznek a szabályok:
- Magas komplexitású cégeknél az igazgatóság legfeljebb öt, a felügyelőbizottság legfeljebb hat tagból állhat.
- Közepes és alacsony komplexitású vállalatoknál mindkét testület maximum háromtagú lehet.
A Vezető Testületek Díjazása a mindenkori minimálbérhez lesz kötve:
- Az elnökök díjazása:
- Magas komplexitásnál: legfeljebb a minimálbér háromszorosa havonta.
- Közepesnél: legfeljebb a minimálbér kétszerese.
- Alacsonynál: legfeljebb a minimálbér egyszerese.
- A testületi tagok díjazása:
- Magas komplexitásnál: legfeljebb a minimálbér kétszerese.
- Közepesnél: legfeljebb a minimálbér másfélszerese.
- Alacsonynál: legfeljebb a minimálbér 0,75-szerese.
Fontos megkötés, hogy a politikai megbízatással rendelkező felsővezetők ezen testületek tagságáért nem kaphatnak külön díjazást. A szakmai felsővezetők pedig csak a fenti összegek felére jogosultak.
A Vezető Állású Munkavállalók Fizetését is szabályozza az új rendelet. Az alapbérük felső határát az előző év átlagkeresetéhez (amit a Központi Statisztikai Hivatal közöl) viszonyítják:
| Komplexitás | Fizetés (átlagkereset többszöröse) |
|---|---|
| Magas | legfeljebb 4,94-szerese havonta |
| Közepes | legfeljebb 4,53-szorosa |
| Alacsony | legfeljebb 4,12-szerese |
A vezetők éves prémiuma nem haladhatja meg az alapbérük 20%-át. Ha egy vállalat veszteséges, akkor prémium kifizetéséhez külön kormányi tájékoztatás szükséges. Ugyanakkor a kormány fenntartja a jogot, hogy indokolt esetben a fenti kereteket meghaladó bért és prémiumot is megállapítson.
Ezek az új szabályok célja, hogy az állami tulajdonú vállalatok gazdálkodását szilárd keretek közé helyezze, tisztázza a vezetők felelősségét és javítsa a költségvetési fegyelmet. A rendszer rugalmas, mert figyelembe veszi a vállalatok különböző munkáját (komplexitás), de egyben szigorú is, mert korlátokat szab a vezetői juttatásoknak, különösen veszteséges helyzetekben.
