Az Európai-szerte egyre nyilvánvalóbb klímaváltozás magyarországi hatásait egy újonnan publikált, az ELTE Meteorológiai Tanszékén készült tanulmány térképezte. A kutatás lényege, hogy a szárazság mértékét nem csupán a lehullott csapadék mennyisége határozza meg. Már 1888-ban a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnességi Intézet éves jelentése is rámutatott, hogy a magasabb hőmérséklet jelentősen fokozza a talajvíz párolgását, ami a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását tekintve kulcsfontosságú tényező.
A tanulmány a Thornthwaite-féle éghajlati osztályozást alkalmazva, az 1972–2025 közötti időszakot elemezve mutatja ki a változás dinamikáját. Az adatok szerint míg az 1970-es években az ország klímája egységesen a „kissé meleg” kategóriába tartozott, addig mára területünk mintegy fele átkerült a „közepesen meleg” klímaövbe. Ez a kategória jelenleg például a Pó-síkságon vagy a Duna romániai szakaszának mentén jellemző.
A felmelegedés következtében az ország területének felén már most a spanyolországi meseta középső részére jellemző klímaviszonyok tapasztalhatók, ami mély történelmi irónia: a Kárpát-medence, amelyet évszázadokon át vízgazdagnak és termékenynek tartottak, új klimatikus valósággal néz szembe.
A jövőre vonatkozó közepes kibocsátási forgatókönyv szerint a következő évtizedekben tovább gyorsulnak ezek a folyamatok. 2040 után a szárazabb klímák átlagosan az országterület 67%-án jelentkezhetnek, a közepesen meleg hőellátottság pedig akár 84%-on is. A kutatás említi, hogy 2060 után egyes években kis területeken megjelenhet a jelenleg főleg Rómától délre jellemző „meleg” klímaöv is.
| Időszak | Klíma Kategória | Terület Aránya |
|---|---|---|
| 1970-es évek | Kissé meleg | 100% |
| Jelenlegi állapot | Közepesen meleg | 50% |
| 2040 után | Szárazabb klímák | 67% |
| 2040 után | Közepesen meleg hőellátottság | 84% |
| 2060 után | Meleg klímaövezet | Kis területeken |
Ez a változás alapvetően átformálhatja tájképünket, a természetes növényzetet és a mezőgazdasági kultúrák körét, akár mediterrán jellegű növények irányába. A kutatók óvatosságra intenek: a termeszthetőséget számos egyéb tényező is meghatározza, így minden változtatás előtt alapos vizsgálat szükséges.
- Globális kibocsátás mérséklése
- Energiaátállás sürgőssége
- Kárpát-medence vízgazdagsága
- Történelmi örökség védelme
- Okos alkalmazkodás szükségessége
- Szárazság mértékének vizsgálata
A tanulmány üzenete egyértelmű: a globális kibocsátás mérséklése és az energiaátállás sürgőssége életünk és gazdaságunk kérdése. A múltban a vízgazdagság volt a Kárpát-medence alapvető adottsága, amit számtalan történelmi forrás, térkép és gazdasági jelentés is igazol. A jövőnk a klímaváltozás megfékezésének és a történelmi tapasztalatokra épülő, okos alkalmazkodásnak a kezében van. A kutatás nem csupán meteorológiai adatokat közöl, hanem egy olyan civilizációs kihívást tár elénk, amely a történelmi örökségünk fenntartásához is alapvető.
