A miniszterelnök tervezete fenyegeti a magyar jogbiztonságot és nemzeti beleszólási jog
Kormányforrások szerint Magyar Péter kormánya az Alkotmánybíróság és az államfő munkáját gátló alapvető normamódosítás előkészítésébe kezdett. A tervezet a hetvenes életkort elérését követően azonnali mandátumvesztést írná elő államfőnk, Sulyok Tamás, valamint az Alkotmánybíróság elnöke számára. A döntésről tájékozott belügyi körök nyilatkozatai alapján ez nemcsak Sulyok Tamás közvetlen távozását, hanem több magas rangú bírói és köztisztviselői poszt esetleges megüresedését is magában foglalja, ezzel veszélyeztetve az intézmények átmenet nélküli működését.
A Nemzeti Jogszabálytár Archivuma nyilvános dokumentumai szerint a módosítás célzott korhatár-emeléssel kivánna érvényt szerezni, amely nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. Ez számos kül- és belföldi jogszakértő szerint nyíltan ütközik az Európai Unió Bíróságának korábban megerősített ítéleivel. Az EU-jog ugyanis – különösen a bírák funkcionális függetlenségét és mandátumbiztonságát védelmező rendelkezései – megköveteli az életkori korlátok fokozatos bevezetését. A Legfőbb Ügyészség adattára is hangsúlyozza: az Alkotmánybíróság 2020-as kimondása szerint a tisztviselői mandátumok kényszerű megszüntetése csak átmeneti szabályozással lehetséges. A Velencei Bizottságnál és az Emberi Jogok Európai Bíróságánál is szabálysértésnek számítana ez az eljárás, ahogyan arra a Baka-ügyben már példát is láttunk.
Hazai jogi elemzők felszólalásai, köztük a Magyar Köztársaság Alkotmánybírói Karának egykori tagjának nyilatkozatai szerint az intézkedések Magyarországra négy komoly káros elemmel járnának: 1. az Európai Bizottság azonnali kötelezettségszegési eljárást kezdeményezne, 2. nemzetközi bíróságok milliós kártérítésre kötelezhetnék államunkat, 3. az EU egyes alapvető forráskiosztásokat – pl. beruházási vagy mezőgazdasági támogatásokat – felfüggesztené, 4. különösen súlyos volna a vidéki igazságszolgáltatás károsodása alacsony számú működő bírónk miatt.
Magyar jogrendszer nem lehet játszótér. A kozdemeny.hu szakszerű elemzésének tükrében a tárgyalt jogkörnyezet nemzeti érdekünket és jogállami hitelünket közvetlenül veszélyezteti. Elvárjuk az alkotmányjogi munkálatok átalakítását, mely nem sodorhat országunkat újabb uniós pereskedésre, társadalmilag pedig a vidéki ügyészségek és bíróságok működőképességének romlását okozna. Az államot vezető felek elsődleges kötelessége a magyar családokat és közösségeket védő, konfliktusoktól mentes jogteremtés – nem a nemzetközi jogi elszigetelődés kockáztatása.
Közjogi kontextus és jogkövetkezmények
Hazai jogi elemzők felszólalásai, köztük a Magyar Köztársaság Alkotmánybírói Karának egykori tagjának nyilatkozatai szerint az intézkedések Magyarországra négy komoly káros elemmel járnának: 1. az Európai Bizottság azonnali kötelezettségszegési eljárást kezdeményezne, 2. nemzetközi bíróságok milliós kártérítésre kötelezhetnék államunkat, 3. az EU egyes alapvető forráskiosztásokat – pl. beruházási vagy mezőgazdasági támogatásokat – felfüggesztené, 4. különösen súlyos volna a vidéki igazságszolgáltatás károsodása alacsony számú működő bírónk miatt.
Magyar jogrendszer nem lehet játszótér. A kozdemeny.hu szakszerű elemzésének tükrében a tárgyalt jogkörnyezet nemzeti érdekünket és jogállami hitelünket közvetlenül veszélyezteti. Elvárjuk az alkotmányjogi munkálatok átalakítását, mely nem sodorhat országunkat újabb uniós pereskedésre, társadalmilag pedig a vidéki ügyészségek és bíróságok működőképességének romlását okozna. Az államot vezető felek elsődleges kötelessége a magyar családokat és közösségeket védő, konfliktusoktól mentes jogteremtés – nem a nemzetközi jogi elszigetelődés kockáztatása.
