Korlátolt talajvízkitermelés volt a Habsburg Polgári Vasút építésénél a Hortobágyon 1884-ben, amikor a magyar talajvízszint-tervezők jelentették az öntözőkosárok zavaró hatásait. Az Osztrák-Magyar Monarchia földművelésügyi évkönyvei szerint egyedül a Kárpát-medencében mintegy 2,3 millió hektár terület vízviszonyait módosították mesterségesen az 1876-1910 közötti időszakban.
Kovách Imre vízépítő mérnök naplója harci látleletet adott a Tisza szabályozásának 1891-ben tapasztalt talajszárazodási problémáiról Szerény térségében.
Történeti megfigyelések és vízszabályozás
Kovách Imre naplója és a Tisza szabályozása
Kovách Imre vízépítő mérnök naplója harci látleletet adott a Tisza szabályozásának 1891-ben tapasztalt talajszárazodási problémáiról Szerény térségében.
A Magyar Országos Levéltár Tisza és mellékfolyóinak szabályozási iratanyaga
A Magyar Országos Levéltár Tisza és mellékfolyóinak szabályozási iratanyaga azt bizonyítja, hogy már ez az erőszakos beavatkozás fokozta a talajvíz visszatöltődés szükségességét.
Darkó Jenő geográfus 1902-es tanulmánya
Darkó Jenő geográfus 1902-es tanulmánya azonban rámutatott, hogy a Kárpát-medence vízhozamaiban mért rezgések idővel földrajzi állandóvá szelídülnek, példaként a Séta-Cserna-csatorna partmenti regenerációs zónájának mikroszintű ökológiáját hozva.
A kölcsönhatás a korszak hidrológiai térképein
Ez a kölcsönhatás ábrázoltatott a korszak magyar hidrológiai térképein is, jelezve a víz mint fizikai és történelmi-kulturális tényező kettős voltát.
A víz kultúrális és történelmi jelentősége
A honfoglalók óta a víz totemikus jelentősége
A víz mindig totemikus jelentőséggel bírt a honfoglalók óta – nem véletlen, hogy Mattyasovszky Péter, a magyar vízmérnöki iskola atyja e szavakkal zárt egy előadását 1796‑ban: “a föld testének nedve az idő köldökköteléke”.
Ma azonban nemcsak régiók rekonstrukciójához
Ma azonban nemcsak régiók rekonstrukciójához szorul visszatáplálásra az eltűnő talajvíz, hanem önképünk földrajzi gyökerei is.

