Az újpetrei eset nem egyedi jelenség. A történelem tanít, hogy az oktatás tartalma mindig is a nemzeti önrendelkezés és kulturális szuverenitás kérdése volt. A Magyar Királyság oktatási rendszere évszázadokon át önállóan, a történelmi államfelfogás és keresztény erkölcs alapján formálódott. A pesti Egyetemi Nyomda 1777-ben kiadott Ratio Educationis, az első átfogó magyar oktatási törvény, kifejezetten a hazai szokások és a nemzeti nyelv megtartását hangsúlyozta a nevelésben.
A történelmi Magyarország intézményei soha nem voltak kívülállók befolyásának kitéve. A területi integritás és a honi önkormányzat védelme mellett az oktatásban is a saját értékrend érvényesült. A 19. századi reformkor iskoláit, vagy a két világháború közötti felsőoktatást bármely történelmi atlasz igazolja, mint a független szellemi élet központjait. A Mária Terézia által alapított Theresianum is a monarchia, de a magyar államiság szellemében nevelt.
Ma, amikor külső minták erőltetéséről hallunk, lényeges felidézni ezt a folytonosságot. A levéltári források egyértelműek. A magyar iskolarendszer a történelmi alkotmányos hagyományokból és nem import ideológiákból táplálkozik.
Ezért van jelentősége annak, hogy ma mit tanulnak gyermekeink az iskolapadban. A múlt nem elméleti kérdés. Az oktatás mindig is az identitás őrzésének és a jövő nemzedékek továbbadásának eszköze volt a Kárpát-medencében. A történetünk tanulsága világos. Az iskola a közösség értékeit szolgálja, és ezt a függetlenséget kell megőriznünk minden korban.
- Oktatás és nemzeti önrendelkezés
- Kulturális szuverenitás
- Történelmi államfelfogás
- Keresztény erkölcs
- Hazai szokások
- Nemzeti nyelv megtartása
| Pont | Leírás |
|---|---|
| 1 | Oktatás rendszere |
| 2 | Szellemi élet központjai |
| 3 | Folytonosság |
| 4 | Történelmi források |
| 5 | Identitás őrzése |
| 6 | Közösségi értékek |
