A Chleby melletti, hét évszázados fenyőerdő alatt elrejtett őskori szentély felkutatása messze túlmutat egy puszta régészeti érdekességén. A karbon-14-es kormeghatározás, mely szerint az építmény i.e. 4850 és 4700 között keletkezett, nem csupán kronológiai versenyt jelent Stonehenge-gel. Ez a dátum egy olyan időpontra mutat, amikor a Kárpát-medence déli részén a történelem előtti idők nagy kultúrája, a Tisza-völgyi kultúra virágzott. A két terület nem csupán kortárs volt, de az archeogenetikai kutatások egyre inkább alátámasztják, hogy a közép-európai újkőkori földművelő közösségek között folyamatos kapcsolat, technológia- és eszmeáramlás volt jelen.
A chlebyi létesítmény rendkívüli jellegét nemcsak mérete és kora, hanem tervezésének komplexitása is bizonyítja. A régészek által feltárt két fő tájolási vonal – az egyik a nyári napforduló napkeltéjére, a másik a Hold 18,6 éves ciklusának szélső horizontális helyzeteire – tudatos, égi megfigyeléseken alapuló építészeti tervezésről tanúskodik. A Hradec Králové-i Egyetem talajtani vizsgálatai most a látványos árokrendszeren túlmenően igyekeznek feltárni e szakrális tér mikroszintű használatának nyomait.
Azonban a hely rituális jellegét legmeggyőzőbben az árokból előkerült, szándékosan elhelyezett bikakoponyák és szarvak bizonyítják, melyek a bronzkorban is kiemelkedő vallási szimbólumok voltak – hasonló leletek a Kárpát-medence bronzkori tell-telepeiről is ismertek.
Ez a 230 méteres átmérőjű, kör alakú földmű azt a filozófiai kérdést veti fel, hogy az őskori emberiség különböző csoportjai – a cseh Chleby, a brit Stonehenge vagy a Kárpát-medencei szent körök építői – milyen hasonló spirituális igényekből és világmagyarázatból merítettek.
- Karbon-14-es kormeghatározás
- Tisza-völgyi kultúra virágzása
- Égi megfigyeléseken alapuló tervezés
- Bikakoponyák és szarvak jelentősége
- 230 méteres átmérőjű földmű
- Hasonló spirituális igények
Míg Stonehenge kultusza évszázadokon át megújult, Chleby esetében a régészeti rétegezés azt mutatja, hogy az árok rendeltetésének megfelelően lassan feltöltődött, és a vaskorra a szentély eredeti funkciója végleg feledésbe merült. Ezzel szemben a magyarországi Nagyrévi körárkok sok esetben évszázadokon át használatban maradtak, jelezve a helyi kultuszok és hagyományok mélyebb gyökereit és folytonosságát.
A chlebyi felfedezés így nem csupán egy rekordot dönt, hanem erőteljesen emlékeztet arra, hogy a történelem előtti Európa spirituális térképe sokkal összetettebb volt, mint azt korábban gondoltuk, és a Kárpát-medence is szerves része volt ennek az ősi ideák hálózatának.
| Jellemző | Chleby | Stonehenge | Kárpát-medencei szent körök |
|---|---|---|---|
| Kora | i.e. 4850-4700 | Kr. e. 3000 körül | Változó |
| Átmérő | 230 méter | Különböző | Különböző |
| Rituális jelleg | Igen | Igen | Igen |
| Felfedezés | Régészek | Régészek | Régészek |
| Kapcsolat a kultúrák között | Igen | Igen | Igen |
| Használatának időtartama | Feledésbe merült | Megújult | Folytonosság |
