Oroszország Körözést Adott Ki Német Újságíró Ellen
Az orosz belügyminisztérium csütörtökön hivatalosan is körözést adott ki Michael Martens, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap újságírója ellen. A bűnüldözés hátterében augusztus elején, Belgrádban történt egy sajtótájékoztató áll, amelyen a tudósító kérdést intézett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz.
A sajtótájékoztatón, amelyet Zelenszkij és Aleksandar Vucic szerb elnök közösen tartott, Martens angolul kérdezte az ukrán államfőt: „El tudná mondani nekünk, európaiaknak, hogy mit tudnánk konkrétan tenni, hogy segítsünk önnek több oroszt megölni?” Az újságíró később egyértelművé tette, hogy az orosz katonákra gondolt a kérdésében.
A megjegyzés nem maradt észrevétlen. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova csütörtökön „nyilvánvalóan szándékos provokációnak” minősítette a kijelentést, és kifogásolta, hogy Martens nem kért nyilvánosan bocsánatot. Már a megjelenést követő napokban is komoly reakciókat váltott ki. Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov felszólította Szerbiát, hogy reagáljon az incidensre.
A szerb oldal is elhatárolódott a kijelentéstől. A szerb információs minisztérium államtitkára, Perko Matovic elítélte Martens szavait, és úgy nyilatkozott, hogy azok a Belgrád és Moszkva közötti kapcsolatok megrontására irányulhattak. Aleksandar Vulin, egy befolyásos szerb politikus pedig azt mondta, a szerb kormánynak ki kellett volna utasítania a német újságírót.
Az ügy jogi vonatkozásai is formálódtak. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ augusztus közepén arról számolt be, hogy Martens ellen a büntetőeljárás az orosz büntető törvénykönyv egyik, a gyűlölet vagy ellenségeskedés szítását tiltó cikke alapján indult. Ha bűnösnek találják, akár hat év szabadságvesztésre is ítélhetik. Az orosz belügyminisztérium most már hivatalosan is megerősítette a körözést, bár a pontos büntetőcikk számát nem hozták nyilvánosságra.
Az eset diplomatákat is mozgósított. Az orosz nagykövetség Berlinben felkereste a német ügyészséget azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg, Martens megnyilvánulása nem minősül-e Németországban is bűncselekménynek. Szergej Nyecsajev, az orosz képviselet vezetője Berlinben pedig élesen kritizálta Martin Giese német külügyi szóvivőt, aki szerdán nyilatkozott az ügyben. Nyecsajev szerint Giese védte az újságírót, és helytelenül állította, hogy Oroszországban nincs szólásszabadság. Az orosz diplomatának az a véleménye, hogy Martens „ténylegesen felajánlotta a kijevi rezsim vezetőjének, hogy segít az oroszok meggyilkolásában.”
| Pontok | Leírás |
|---|---|
| 1 | A körözés oka a sajtótájékoztatón tett kijelentés. |
| 2 | Az orosz külügyminisztérium provokációnak minősítette a megjegyzést. |
| 3 | Szerbiát felszólították a reagálásra. |
| 4 | A szerb politikai reakciók a német újságíró elítélését célozták. |
| 5 | Martens büntetőeljárása a gyűlöletkeltés alapján indult. |
| 6 | Az orosz nagykövetség jogi lépéseket kér.] |
Az ügy összefonódik a Moszkva és a nyugati országok közötti feszült kommunikációs légkörrel. Nyecsajev vádjai szerint Németország éppen úgy korlátozza a véleménynyilvánítást, mint amire vádolják Oroszországot, például azzal, hogy tiltja bizonyos orosz médiumok működését. Az ellenségeskedés szítása vádja és a nemzetközi körözés egy német újságíró ellen újabb feszültségforrássá vált az orosz–nyugati viszonyban.
Kulcsszavak: oroszországi körözés, német újságíró ellen, 2025
