Újabb fordulat következett be a 2019-es zuglói emberrablási ügyben. Fürge Tamás, aki hat éve rabolt el egy helyi vállalkozót váltságdíjért, már 2025 decemberében szabadulhat a Budapesti Fegyház és Börtönből. A Fővárosi Törvényszéktől származó információk szerint a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége miatt hat évnyi büntetés után visszatérhet a társadalomba, annak ellenére, hogy eredetileg 12 éves szabadságvesztésre ítélték.
A zuglói emberrablás annak idején megrázta a közvéleményt. Fürge és két társa a vád szerint 2019 novemberében elrabolta K. Jánost, egy 47 éves helyi vállalkozót, akit három napig tartottak fogva egy XIV. kerületi pincében. Az áldozat családjától 50 millió forint váltságdíjat követeltek, miközben a foglyot rendszeresen bántalmazták. A nyomozás során kiderült, hogy az elkövetők hosszas megfigyelés után választották ki áldozatukat, és professzionális eszközökkel készültek a bűncselekményre.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság emberrablási osztályának vezetője elmondta: „Az ilyen típusú bűncselekmények különösen veszélyesek a társadalomra, hiszen nemcsak az áldozatot, de egész családját traumatizálják. Ezekben az esetekben a büntetés-végrehajtás időtartama kulcsfontosságú üzenet a társadalom felé.” A Büntető Törvénykönyv szerint az emberrablás alapesetben 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, minősített esetben – mint amilyen a zuglói eset is volt – akár 5-15 évig is terjedhet a büntetés.
Az áldozat felesége lapunknak nyilatkozott: „Nem értem, hogyan kerülhet szabadlábra ilyen hamar az, aki a férjemet három napig kínozta. A férjem azóta sem tud szabadulni az emlékektől, pszichológushoz jár, és félti a családját.” A feltételes szabadságra bocsátás rendszerét számos szakértő kritizálja, mondván, nem kellően szigorú a súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben.
Fürge korai szabadulása ismét reflektorfénybe helyezi a magyar büntetőjog hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket. Miközben a társadalom a szigorúbb ítélkezési gyakorlatot támogatná, a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik a büntetések jelentős mérséklését. A közrend és közbiztonság védelme érdekében elengedhetetlen lenne a büntetőjogi gyakorlat felülvizsgálata, hogy a hasonló súlyos bűncselekményeket elkövetők megfelelő ideig viseljék tettük következményeit.

