A múlt hétvégén rendezett Trabant-találkozón különös jelenségre lettem figyelmes: a közel száz veterán jármű között egyetlen zöld színű sem volt látható. Megkérdeztem az egyik büszke tulajdonost, Kovács Józsefet, aki mosolyogva válaszolt: „Zöld Trabantot? Olyat nem vesz senki, az szerencsétlenséget hoz!” A szocializmus ikonikus autójához kapcsolódó babona mélyen gyökerezik a magyar népi kultúrában, és máig hatással van a veteránjármű-rajongók döntéseire.
A zöld Trabanthoz kapcsolódó babona eredete homályos, de kultúrtörténészek szerint az 1970-es években született. Dr. Nagy Katalin néprajzkutató szerint „a modern városi hiedelemvilág jellegzetes példája, amikor egy új technológiai elemhez ősi félelmi mintázatok kapcsolódnak.” A zöld szín szerencsétlenséget hozó jellege más kultúrákban is megtalálható, gondoljunk csak a színházi babonákra. Magyarországon ez összefonódott a Trabanttal, amely már önmagában is ambivalens szimbólum volt: egyszerre jelentette a vágyott mobilitást és a rendszer korlátait.
A babona szerint a zöld Trabant nemcsak gyakrabban romlik el – ami a keletnémet gyártási minőséget ismerve nem alaptalan feltételezés –, hanem balesetveszélyesebb is. Horváth István, a Régi Idők Járművei Múzeum kurátora elmondta: „Valójában statisztikai adatok nem támasztják alá, hogy a zöld Trabantok többször szenvedtek volna balesetet, de a hiedelem olyan erős volt, hogy a gyár az 1980-as években jelentősen csökkentette a zöld festékkel készült modellek számát.”
A Trabant-kultúra mai őrzői között a babona inkább játékos hagyománytiszteletté szelídült. Az Öreg Kétüteműek Baráti Köre évente szervez túrákat, ahol a résztvevők tréfásan kerülik a zöld modelleket. Ahogy Szűcs Péter, a klub vezetője fogalmazott: „Ma már tudjuk, hogy mindez csak babona, de tiszteletben tartjuk, mert része annak a kulturális örökségnek, amely a Trabantot körülveszi.”
E jellegzetes városi hiedelemben összekapcsolódik a népi babonák világa és a modern fogyasztói társadalom – emlékeztetve arra, hogy az emberi képzelet miként szövi át technológiai újításainkat is ősi félelmekkel és reményekkel. Ebben a kicsiny, füstölgő motorú babonában talán saját kettős viszonyunk is tükröződik a múltunkhoz.
