Z generáció munkahelyi szorongás 2025: Miért félnek kollégáiktól?

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A budapesti Tech Innovation Hubban nemrég tartott konferencián meglepő jelenségről számoltak be a vállalati HR-szakemberek: a frissen munkába álló Z generáció tagjai közül sokan valódi félelmet élnek át, amikor személyesen kell kommunikálniuk felettesükkel vagy kollégáikkal. Máté Zsófia, a 24 éves grafikus designer megosztotta: „Órákig fogalmazom a legegyszerűbb e-mailt is, mielőtt elküldöm. Ha főnököm személyes megbeszélésre hív, előtte szinte rosszul vagyok a szorongástól.”

Ez a jelenség nem elszigetelt. A Munkaügyi Kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint a Z generáció munkavállalóinak 67%-a tapasztal jelentős szorongást a személyes munkahelyi interakciók során. Dr. Kovács János szociálpszichológus szerint a digitális bennszülöttek generációja számára a virtuális kommunikáció biztonságos zónává vált. „A képernyő mögül kommunikáló fiatal kontrollálhatja az interakciót, időt nyerhet a válaszadásra, és elrejtheti érzelmi reakcióit. A valós idejű, személyes kommunikáció ezzel szemben kiszámíthatatlan és azonnali reakciót igényel.”

A Mindset Consulting generációkutatója, Tóth Emese hangsúlyozza: „Ez a generáció a pandémia árnyékában lépett a munkaerőpiacra, amikor a távolságtartás és az online kommunikáció vált normává. Sokan közülük úgy fejezték be tanulmányaikat, hogy szociális készségeik fejlődése megtorpant.” A helyzetet tovább nehezíti, hogy a munkahelyeken egyre értékesebbé válik az érzelmi intelligencia és a csapatmunka, miközben a fiatalok jelentős része épp ezeken a területeken küzd nehézségekkel.

A munkáltatók most kezdik felismerni a problémát, és innovatív megoldásokkal kísérleteznek. A Telekom Magyarország például fokozatos személyes beilleszkedési programot vezetett be, míg több startup „kommunikációs mentorokat” biztosít fiatal munkavállalói számára. Dr. Nagy Katalin, szervezetfejlesztési szakember szerint a megoldás nem a személyes interakciók csökkentése: „A fiatalok fejlődését segítjük, ha biztonságos teret teremtünk a gyakorláshoz. A generációk közötti hídépítés mindenkinek előnyös lehet – az idősebbek digitális készségei fejlődhetnek, miközben átadják szociális tapasztalataikat.”

A jelenség emlékeztet minket arra, hogy a technológiai fejlődés árnyékában nem veszíthetjük el a személyes kapcsolatok művészetét. Ahogy Máté Zsófia is megjegyezte: „Szeretnék fejlődni ebben. A legfontosabb pillanatok az életben még mindig szemtől szemben történnek.”

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük