A FIFA vitatott pótselejezős szabályai: Amikor a kis nemzetek húzzák a rövidebbet
A FIFA nemrég nyilvánosságra hozott 2026-os világbajnoki pótselejtezős rendszere újabb vihart kavart a nemzetközi futballban. Különösen fájó pont Curaçao esete, amely annak ellenére kiesett a további küzdelmekből, hogy azonos pontszámmal, gólkülönbséggel és egymás elleni eredménnyel rendelkezett, mint továbbjutó riválisa. A döntő tényező a FIFA fair play pontrendszere volt, amely alapján mindössze egyetlen sárga lap döntött a karib-szigeteki válogatott kárára.
A Curaçao Labdarúgó Szövetség hivatalos tiltakozást nyújtott be, amelyben rámutattak a rendszer méltánytalanságára. „Egy játékvezetői döntés, amely szubjektív megítélésen alapul, nem lehet döntő tényező a világbajnoki részvételről” – nyilatkozta Etienne Siliee, a szövetség elnöke. A kisebb nemzetek körében növekvő az elégedetlenség, hiszen számukra a világbajnoki részvétel lehetősége rendkívüli jelentőséggel bír mind sportszakmai, mind gazdasági szempontból.
A Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője az eset kapcsán emlékeztetett: „A nemzetközi szabályrendszer folyamatos felülvizsgálatra szorul, hogy valóban a sportteljesítmény legyen a mérvadó a legfontosabb tornákon.” Szakértők szerint a probléma része egy nagyobb rendszerszintű aránytalanságnak, miszerint a kisebb futballnemzetek érdekérvényesítő képessége korlátozott a FIFA döntéshozatali mechanizmusaiban.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) megfigyelői is aggályosnak tartják a helyzetet, különös tekintettel arra, hogy a sportdiplomáciai erőviszonyok gyakran hátrányosan érintik a fejlődő futballkultúrával rendelkező országokat. A FIFA várhatóan a következő kongresszusán tárgyalja az esetleges szabálymódosításokat, de a jelenlegi kvalifikációs ciklust már nem érinti semmiféle változtatás.
A futball közösségi felelőssége, hogy a sport alapvető értékei – köztük a tisztességes verseny és az egyenlő esélyek – minden szinten érvényesüljenek, függetlenül az adott ország méretétől vagy befolyásától a nemzetközi futball színpadán.
