A Szent István Kórház gasztroenterológiai osztályán találkoztam Kovács Jánossal, aki hat hónapja kapott vastagbélrák diagnózist. „Soha nem gondoltam volna, hogy engem is érinthet. Pedig az évtizedes szalonna-kolbász-pálinka hármas megtette a hatását,” mondja keserű mosollyal. Története nem egyedi – Magyarországon évente közel 10.000 új vastagbélrákos esetet diagnosztizálnak, s ez a szám 2025-ben sem mutat csökkenést.
Dr. Nagy Katalin onkológus szerint a magyar étkezési kultúra jelentős szerepet játszik ebben a statisztikában. „A túlzott vörös húsfogyasztás, a feldolgozott húskészítmények, a finomított szénhidrátok és a rostszegény étrend mind hozzájárulnak a vastagbélrák kialakulásához. Különösen aggasztó, hogy a fiatalabb korosztálynál is egyre több esetet látunk.” A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által 2024-ben végzett felmérés szerint a magyar lakosság 67%-a nem fogyaszt elegendő rostot, és 72% túl sok feldolgozott élelmiszert iktat be étrendjébe.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ új kampánya éppen ezért a táplálkozási szokások átalakítását célozza. „A megelőzés kulcsa a mediterrán jellegű étrend felé való elmozdulás lenne: több zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyesek, halak és jó minőségű olajok fogyasztása,” hangsúlyozza Tóth Péter dietetikus. A szakértők szerint napi 25-30 gramm rost és hetente legfeljebb 3-4 alkalommal vörös hús fogyasztása jelentősen csökkenthetné a kockázatot.
Az egészségügyi szakemberek egyetértenek: a szűrővizsgálatok mellett a mindennapi döntéseink a legfontosabbak. Az Országos Onkológiai Intézet ajánlása szerint 50 év felett kétévente javasolt a székletvér-teszt, valamint tízévente a kolonoszkópia, de a megelőzés már a konyhában kezdődik. A rendszeres testmozgás, a megfelelő folyadékbevitel és az alkoholfogyasztás mérséklése szintén csökkenti a kockázatot.
Kovács János ma már másképp táplálkozik. „A gyerekeim kedvéért változtattam. Azt szeretném, ha ők már egy olyan Magyarországon élnének, ahol nem természetes, hogy minden harmadik család érintett a vastagbélrákban.” Ez a szemléletváltás lehet 2025 legfontosabb népegészségügyi eredménye – ha elég családban és konyhában ver gyökeret.
