A karácsonyi fények kialvása után beköszöntő januári szürkeség sokunkat borúsabb hangulatba taszít. Tamás Gábor, nagyváradi családapa így fogalmazott: „Mintha egy nagy ünnepség után hirtelen visszazuhannánk a hétköznapokba, de a lelkünk még nem készült fel erre.” Ez a jelenség, amit ünnepek utáni depressziónak nevezünk, 2026 elején különösen sokakat érint hazánkban.
Az ünnepek utáni kedvetlenség nem pusztán hangulatingadozás. Dr. Kovács Erzsébet pszichológus szerint „a karácsonyi időszak fokozott érzelmi és anyagi terhelése, majd a hirtelen visszatérés a mindennapi rutinhoz valódi stresszt okoz a szervezetnek”. A Mentálhigiénés Központ adatai szerint januárban 27%-kal nő a pszichológiai segítséget kérők száma. Emellett sokan küzdenek a téli hónapokban a napfény hiánya miatt kialakuló szezonális affektív zavarral is, ami tovább mélyítheti az ünnepek utáni levertséget.
Mit tehetünk a kedvetlenség ellen? A hagyományok bölcsessége itt is segítséget nyújthat. Régen a vízkeresztig tartó ünnepkör fokozatos átmenetet biztosított az ünnepből a hétköznapokba. A népi kalendárium nem véletlenül ismerte a „kis karácsony” fogalmát és az újévi fogadalmak szokását – ezek segítettek az átmenetben.
A modern tudomány is támogatja ezt a megközelítést. Tartsuk meg az ünnepi időszak néhány elemét – a gyertyagyújtás, a közös családi étkezések, vagy akár az esti mesehallgatás szokását. A Szent Ferenc Lelkigondozói Szolgálat ajánlása szerint a közösségi kapcsolatok ápolása és a természetben töltött idő is hatékony gyógymód. Ne felejtkezzünk el a rendszeres testmozgásról sem, amely bizonyítottan javítja a hangulatot.
Az ünnepek utáni szomorúság így válhat az újrakezdés, a belső megújulás időszakává. Ahogy őseink tudták: a természet ritmusával összhangban élve a tél nem csupán a veszteség, hanem a csöndes készülődés, az új tavasz várásának ideje is.
