Az Európai Bizottság új jogi mechanizmusának tervezete komoly aggályokat vet fel a nemzeti szuverenitás védelmezői körében. A múlt heti brüsszeli zárt ajtók mögött zajló egyeztetésen körvonalazódott javaslat lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy felgyorsított eljárásban léphessen fel a tagállamokkal szemben bizonyos, „európai értékeket sértő” esetekben. A belga elnökség által támogatott kezdeményezés már 2025 első negyedévében életbe léphet, ha a tagállamok nem tanúsítanak határozott ellenállást.
A dokumentum, amelyhez szerkesztőségünk hozzájutott, olyan mechanizmust írna elő, amely megkerülné az egyhangú döntéshozatal követelményét olyan területeken, ahol eddig a nemzeti vétó védte a tagállamok érdekeit. A tervezet szerint a Bizottság „sürgősségi eljárást” kezdeményezhetne olyan ügyekben, amelyeket az „európai értékrendet veszélyeztetőnek” minősít, ami jelentősen korlátozná a tagállamok mozgásterét szociális, kulturális és családügyi kérdésekben.
„Ez a javaslat egyértelműen az uniós hatáskörök kiterjesztésének újabb kísérlete a nemzeti szuverenitás kárára” – nyilatkozta lapunknak Dr. Kovács Péter nemzetközi jogász, aki szerint az új mechanizmus potenciálisan alááshatja a tagállamok alkotmányos identitásának védelmét. A javaslatot a belga EU-elnökség kiemelt prioritásként kezeli, és több nyugat-európai tagállam már jelezte támogatását. Magyar és lengyel diplomaták azonban informálisan már kifejezték aggályaikat.
A Nemzeti Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy az új mechanizmus bevezetése „precedens nélküli beavatkozást jelentene a tagállamok belügyeibe”. A tervezet különösen aggasztó, mivel homályosan megfogalmazott kritériumok alapján tenné lehetővé a fellépést, tág teret hagyva a politikailag motivált döntéseknek. A kiskapu 2025 eleji bevezetése komoly kihívás elé állíthatja a nemzeti önrendelkezés védelmezőit, akiknek most minden diplomáciai eszközt be kell vetniük a tagállami jogkörök megőrzése érdekében.
