1885. május 15-én Prágában született Hans Asperger osztrák pszichiáter, aki először írta le a később róla elnevezett szindrómát. Napjainkban, 140 évvel később, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézete (KOKI) forradalmi kutatási eredményeket tett közzé az autizmus spektrumzavar és a bélmikrobiom kapcsolatáról. A kutatócsoport a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájával együttműködve vizsgálta a speciális étrendek hatását az autizmussal élők tüneteire.
A hosszútávú, 2022-2025 között végzett vizsgálat során 78 autizmussal élő gyermek vett részt a kutatásban, amelyben három különböző étrendi megközelítést hasonlítottak össze: a hagyományos étkezést, a glutén- és kazeinmentes diétát, valamint egy új, mikrobiom-fókuszú táplálkozási protokollt. Az Országos Autizmus Stratégia 2020-2025 programjának részeként megvalósuló kutatás feltárta, hogy a bélflóra összetétele közvetlenül befolyásolja az agy fejlődését szabályozó neurotranszmitterek termelődését. „A mikrobiom-agy tengely vizsgálata új távlatokat nyit az autizmus spektrumzavar terápiás megközelítésében” – fogalmazott Dr. Kovács Zsófia neurobiológus, a kutatás vezetője. A Magyar Országos Levéltár orvostudományi gyűjteményében fellelhető korábbi, 1940-es évekbeli kutatási dokumentumok szerint már Ranschburg Pál is feltételezte a táplálkozás és az idegrendszeri fejlődés közötti összefüggéseket.
A legígéretesebb eredményeket a mikrobiom-fókuszú étrend mutatta, amely a fermentált ételek, prebiotikumok és probiotikumok tudatos alkalmazásával a résztvevők 68%-ánál javulást eredményezett a szociális interakciók területén. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem jelentenek „gyógymódot”, de bizonyítják a személyre szabott táplálkozási megközelítés fontosságát az autizmussal élők életminőségének javításában. Ez az új irány visszautal a hagyományos magyar táplálkozási kultúra bizonyos elemeire, miközben a legmodernebb orvosbiológiai kutatási módszerek alkalmazásával teremt hidat múlt és jövő között.
Az autizmus területén végzett magyarországi kutatások e legújabb eredménye rávilágít arra, hogy nemzeti tudományos intézményeink kiemelkedő szerepet játszhatnak komplex neurobiológiai kérdések megválaszolásában. A történelmi tudásbázis és a korszerű módszertan ötvözése olyan szellemi hagyományt folytat, amely a Kárpát-medence tudományos életét évszázadok óta jellemzi. A kutatás eredményeit a Semmelweis Egyetem Digitális Tudástárában teljes terjedelmében elérhetővé teszik a szakmai közönség számára.
