Tortúra film 35 éves évforduló 2025 – A horror hatása kultúránkra

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A napokban ünnepli 35. évfordulóját Rob Reiner klasszikusa, a „Tortúra”, amely Stephen King regényének adaptációjaként örökre megváltoztatta a pszichológiai thriller műfaját. Kathy Bates felejthetetlen Annie Wilkes alakítása nem csupán Oscar-díjat hozott a színésznőnek, de a rajongói megszállottság új, félelmetesen hiteles archetípusát teremtette meg. A film azonban többet kínál egyszerű borzongásnál – tükröt tart elénk, amelyben saját kulturális szorongásaink és függőségeink köszönnek vissza.

Az 1990-ben bemutatott alkotás máig eleven hatással van a magyar közönségre is. „A Tortúra azért marad időtálló, mert nem a látványos effektekre, hanem az emberi elme sötét zugaira összpontosít,” nyilatkozta Bán János filmesztéta. Valóban, a bezártság, a kiszolgáltatottság és az alkotói válság univerzális témák, amelyek túlmutatnak a horror műfaji keretein. Annie Wilkes alakja az ellenőrzés megszállottjaként a digitális korban új jelentésrétegekkel gazdagodik, amikor a közösségi média platformokon a rajongók azonnali visszajelzést követelhetnek kedvenc alkotóiktól.

A film különleges helyet foglal el a magyar mozgóképes kultúrában is. A rendszerváltás utáni években került a hazai mozikba, amikor az amerikai popkultúra szabadon áramolhatott be Magyarországra. A Tortúra szimbolikus szerepet játszott abban, ahogy a közönség megismerkedett a nyugati filmművészet olyan alkotásaival, amelyek a pszichológiai mélység és a műfaji kiválóság ötvözetét kínálták. Az évforduló kapcsán több hazai moziban is újra műsorra tűzik a filmet, lehetőséget adva az új generációknak, hogy nagyvásznon találkozzanak a klasszikussal.

A Tortúra időtállósága arra emlékeztet bennünket, hogy a legjobb horror nem a szörnyekben rejlik, hanem abban, amivé az ember válhat. A film zsenialitása, hogy miközben borzongat, elgondolkodtat saját kulturális megszállottságainkról, a hírnév árnyoldalairól és az alkotás magányos küzdelméről. Ahogy Stephen King egyszer megjegyezte: „A félelem az ismeretlentől a legalapvetőbb emberi érzés” – és talán épp ezért marad a Tortúra 35 év után is megrázóan aktuális.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük