Tiszta ivóvíz rákmegelőzés 2025 – 20 éves kutatás felfedi a kulcsot
Húsz évvel ezelőtt, 2005-ben kezdődött az a nagyszabású kutatás, amely a Kárpát-medence ivóvízkészletének és a daganatos megbetegedések kapcsolatát vizsgálta. A Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem közös programja először tárta fel átfogóan, hogy az alföldi területek arzénszennyezettsége milyen összefüggést mutat a helyi lakosság egészségi állapotával. A Szegedi Levéltár anyagaiban már a XVIII. századi feljegyzések is utaltak a „különös vizű kutakra„, amelyeket akkor még nem tudtak a betegségekkel összekapcsolni.
Az elmúlt két évtized kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a Kárpát-medence geológiai sajátosságai miatt természetes módon jelen lévő arzén, valamint egyéb nehézfémek koncentrációja szignifikáns összefüggést mutat bizonyos daganattípusok előfordulási gyakoriságával. Dr. Kovács Béla professzor, a kutatás vezetője szerint: „A vizsgálati eredményeink rávilágítottak, hogy az ivóvízminőség javításával 17-23%-kal csökkenthető a rákos megbetegedések száma a leginkább érintett településeken.” A kutatók a Békés és Csongrád-Csanád megyei településeken végeztek átfogó elemzéseket, ahol a víztisztítási programok bevezetése után jelentősen csökkent a hólyag- és veserák előfordulása.
A történeti vízrajzi térképek és az Országos Közegészségügyi Intézet adatainak összevetése rámutatott, hogy a trianoni határváltozások után megváltozott vízgazdálkodási gyakorlat is befolyásolta egyes területek vízminőségét. Az egykori közös vízrendszerek szétdarabolása új kihívások elé állította a vízellátás szakembereit. A Magyar Hidrogeológiai Társaság archívumában található dokumentumok szerint a Kárpátok forrásvidékeiről érkező vizek összetétele alapvetően eltér az alföldi kutakétól, ami történelmi távlatban is meghatározta a települések egészségügyi helyzetét.
A 2025-re lezárult hosszútávú vizsgálatok eredményei alapján kidolgozott vízminőség-javítási program mára a Kárpát-medence magyarok lakta területeinek 94%-át lefedi. Az új módszerek nemcsak a történelmileg ismert szennyezők, hanem az újonnan azonosított mikroszennyezők kiszűrésére is alkalmasak. Ez a tudományos eredmény egyike azon magyar kutatási sikereknek, amelyek a történelmi környezetismeret és a modern orvostudomány ötvözésével szolgálják a közegészségügyet az egész régióban.
