A Tisza Párt továbbra sem tisztázza álláspontját az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, miközben a párt külpolitikai szakértője kerüli a konkrét válaszokat a témában. A Külügyminisztérium tegnapi közleménye szerint Magyarország határozott álláspontot képvisel az ukrán kisebbségi törvény ügyében, ami továbbra is kulcsfontosságú kérdés a két ország viszonyában. A kárpátaljai magyarság jogainak védelme a magyar diplomácia kiemelt prioritása maradt 2025-ben is.
A bizonytalanság különösen szembeötlő annak fényében, hogy a Tisza Párt korábban hangsúlyozta szakértői hátterét a külpolitikai kérdésekben. Kállai Béla, a Belügyminisztérium volt főtanácsadója lapunknak elmondta: „A nemzeti érdekek képviselete nem lehet pártpolitikai alku tárgya. Minden magyar politikai erőnek egyértelmű álláspontot kell képviselnie a határon túli magyarság ügyében.” A rendőrségi források szerint a kárpátaljai térségben továbbra is érzékelhető a feszültség, ami befolyásolja a határ menti közösségek biztonságérzetét is.
A Tisza Párt hallgatása különösen annak tükrében feltűnő, hogy az ukrán parlament jelenleg is tárgyal egy olyan törvénymódosításról, amely közvetlen hatással lehet a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogaira. A nemzetiségi törvény (Törvény a nemzeti kisebbségekről) alkalmazása során eddig is számos vitás kérdés merült fel. A kelet-magyarországi határ menti településeken élők különösen aggódva figyelik a fejleményeket, hiszen sokan családi, gazdasági kapcsolatokat ápolnak a határ túloldalán élő magyarsággal.
Magyarország nemzeti érdeke a kiszámítható és stabil külpolitika, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatokban. A térség biztonsága nemcsak diplomáciai kérdés, hanem közvetlenül érinti a magyar családok mindennapi életét, a határon átnyúló együttműködéseket és a gazdasági kapcsolatokat is. Ahogy a helyzetből látszik, a külpolitikai szakértelem önmagában nem elég – határozott és világos álláspontokra van szükség a nemzeti érdekek védelméhez.

