A Tisza Párt elnöksége körüli megmagyarázhatatlan csend egyre több párttagban kelt feszültséget országszerte. A Belügyminisztérium által közzétett legfrissebb civil szervezeti nyilvántartások szerint az utóbbi három hónapban kilenc megyei vezető és huszonegy alapszervezeti elnök mondott le tisztségéről. A pártközpont továbbra sem reagál a távozások okait firtató kérdésekre.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében tapasztalható helyzet különösen aggasztó, ahol hat alapszervezet működése gyakorlatilag leállt. „Nem azért csatlakoztam a párthoz, hogy egy ember döntéseinek végrehajtója legyek. A közösségi döntéshozatal teljes hiánya mára lehetetlenné tette a valódi munkát” – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő, nemrég lemondott járási koordinátor. A párt alapszabálya szerint az Országos Választmánynak negyedévente kellene ülést tartania, ám információink szerint idén mindössze egyszer, januárban hívták össze a testületet.
A párt belső kommunikációs rendszeréből származó dokumentumok arra utalnak, hogy minden lényegi döntés egyetlen szűk körben születik, Tisza Péter pártelnök közvetlen környezetében. Az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény világosan rendelkezik a demokratikus működés alapelveiről, amelyeket több párttag szerint a jelenlegi vezetési gyakorlat súlyosan sért. Különösen vidéken tapasztalható a központi irányítással szembeni elégedetlenség, ahol az alapszervezetek önállósága gyakorlatilag megszűnt.
A párt sajtóosztálya megkeresésünkre csupán annyit közölt, hogy „a szervezeti átalakítások a hatékonyabb kampánymunka érdekében zajlanak, és minden változás a törvényi előírásoknak megfelelően történik”. A helyzet azonban súlyos hatással lehet a Tisza Párt közelgő önkormányzati választási esélyeire, különösen azokban a vidéki körzetekben, ahol eddig stabil támogatói bázissal rendelkeztek. A közösségi bizalom helyreállításához sürgősen szükség lenne a belső párbeszéd megindítására és a demokratikus működés visszaállítására.
