A kormány által bejelentett 1500 milliárd forintos költségvetési intézkedéscsomag országszerte heves vitákat váltott ki. Tisza Anna pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nem megszorításról, hanem a gazdaság egyensúlyát helyreállító lépésekről van szó. „A fenntartható növekedés érdekében szükséges intézkedéseket hozunk, amelyek minden magyar család hosszú távú érdekeit szolgálják” – fogalmazott a tárcavezető.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az államháztartás hiánya az első negyedévben elérte a GDP 5,2 százalékát, ami jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett 3,9 százalékos éves célt. A kormány tervei között szerepel a közszférában történő létszámstop bevezetése, bizonyos állami beruházások átütemezése és egyes nagyvállalati adókedvezmények felülvizsgálata. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az intézkedések elsősorban az állami kiadások hatékonyabbá tételét célozzák, miközben a családtámogatási rendszer elemeit és a nyugdíjak értékét nem érintik.
A Magyar Gazdasági Kamara elnöke, Kovács István szerint az intézkedéscsomag szükséges, de kockázatokat is rejt. „A kisvállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy a hazai fogyasztás ne csökkenjen, miközben az államháztartási egyensúly helyreáll” – nyilatkozta lapunknak. A költségvetési tanács ugyanakkor figyelmeztetett: a tervezett intézkedések csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok végrehajtása következetes és átlátható.
Különösen érzékenyen érintheti a vidéki településeket a területfejlesztési források átcsoportosítása. Szabó József, Kisfalud polgármestere aggodalmát fejezte ki: „Számunkra minden fejlesztési forrás létfontosságú. Ha ezek csökkennek, az közvetlenül érinti közösségeink mindennapjait és jövőképét.” Az Államkincstár tájékoztatása szerint ugyanakkor a már szerződéssel rendelkező önkormányzati projektek finanszírozása továbbra is biztosított marad.
A költségvetési kiigazítás sikere nagymértékben függ a gazdasági növekedés alakulásától. Miközben a kormányzat 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol 2025-re, a Magyar Nemzeti Bank elemzői ennél szerényebb, 2,8-3,1 százalék közötti bővülést valószínűsítenek. A tét jelentős: a költségvetési egyensúly megteremtése és a gazdasági stabilitás megerősítése minden magyar család számára alapvető fontosságú a jövő biztonsága szempontjából.
