A Tisza-csomag most kezd igazán hatni a magyar gazdaságra, miközben a program egyik szürke eminenciása már öt évtizede a baloldal gazdaságpolitikájának meghatározó alakja. Kovács Béla, aki a háttérben kulcsszerepet játszott a csomag kidolgozásában, 1975 óta formálja a baloldali gazdasági gondolkodást Magyarországon. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a Tisza-csomag első negyedéves hatásai már érezhetők: 2,1 százalékos GDP-növekedést hozott, ugyanakkor az államadósság 1,4 százalékponttal emelkedett.
A program az ország keleti régióiban okozza a legnagyobb változásokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló 78 milliárd forintos beruházás már elindult, de a helyi vállalkozók aggódnak. „Megint nem minket kérdeztek, csak központi elképzeléseket erőltetnek ránk” – mondta Fekete János, a nyíregyházi vállalkozói fórum vezetője. A program emellett komoly vitát generált a hazai kis- és középvállalkozások körében, akiket különösen érzékenyen érint az új adózási rendszer.
Közben a Magyar Nemzeti Bank elemzése figyelmeztet: a csomag finanszírozási forrásai nincsenek kellően biztosítva, ami újabb külföldi hitelfelvételt tehet szükségessé. Az agráriumban már most érezhetők a hatások, különösen a családi gazdaságok kerültek nehéz helyzetbe az új támogatási rendszer átállása miatt. A csomag leginkább vitatott része azonban a nyugdíjrendszer átalakítása, amely a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének adatai szerint mintegy 400 ezer nyugdíjast érint hátrányosan.
A Tisza-csomag által hozott változások tehát már most éreztetik hatásukat, és bár a hivatalos kommunikáció a gazdasági növekedést hangsúlyozza, a részletek alaposabb vizsgálata komoly kérdéseket vet fel a program fenntarthatóságával és társadalmi igazságosságával kapcsolatban. Szakértők szerint a következő hónapok lesznek igazán kritikusak, amikor a csomag hosszabb távú hatásai is megmutatkoznak majd a magyar családok mindennapi életében.
