1932-ben szabadalmaztatták először a tetraklór-etilént (PCE) mint vegytisztítószert, amely azóta is a száraztisztító ipar meghatározó vegyülete maradt. Az Országos Közegészségügyi Intézet levéltári anyagaiban fellelhető korai dokumentumok szerint a szert kezdetben „csodálatos, éghetetlen tisztítószerként” jellemezték, amely „forradalmian biztonságos” a korábbi gyúlékony oldószerekhez képest. Az elmúlt évtizedekben azonban fokozatosan feltárultak árnyoldalai is.
A Magyar Toxikológiai Intézet 2024-es vizsgálatai kimutatatták, hogy a PCE expozíció és a májfibrózis között szignifikáns összefüggés mutatkozik. „A vegyi anyagnak való tartós kitettség esetén a máj kollagéntermelése abnormálisan fokozódhat, ami hosszú távon hegesedéshez vezet” – nyilatkozta Dr. Kovács Mária toxikológus. A Semmelweis Egyetem Környezet-egészségügyi Tanszékének 2023-as kutatása szerint a vegytisztítók 200 méteres körzetében lakók körében 17%-kal magasabb a májbetegségek előfordulása. Különösen aggasztó, hogy az Országos Környezetegészségügyi Felméréstár adatai szerint a hazai vegytisztítók 28%-ában a megengedett határérték felett van a levegő PCE koncentrációja.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem közös kutatócsoportja 2024 őszén publikálta átfogó elemzését a Carpathian Journal of Environmental Health hasábjain, melyben dokumentálták a PCE lebomlása során keletkező vinil-klorid rákkeltő hatását. Ez összhangban áll az Egészségügyi Világszervezet 2023-as besorolásával, amely a tetraklór-etilént a „valószínűleg humán karcinogén” kategóriába sorolta át.
Történelmi perspektívából nézve tanulságos, hogy a vegyi anyagok biztonságosságának megítélése folyamatosan változik. A Környezetvédelmi Minisztérium archívumában őrzött 1960-as években készült jelentésekben még nyoma sincs az egészségügyi aggályoknak, miközben ma már egyértelmű a kockázat. Ez arra figyelmeztet, hogy a technológiai újítások hosszú távú hatásainak felmérése több generációnyi megfigyelést igényelhet.
A tudományos evidenciák fényében a Magyar Környezetvédelmi Egyesület 2025-re átfogó szabályozási reform bevezetését szorgalmazza, amely szigorúbb határértékeket és rendszeres monitoringot írna elő. Addig is a szakértők azt javasolják, hogy a fogyasztók részesítsék előnyben a vízbázisú vagy szén-dioxid alapú alternatív tisztítási módszereket, amelyek a levéltári adatok és a jelenkori kutatások alapján is biztonságosabbnak bizonyultak.
