Testszag betegségek jelei 2025 – mit üzen a szervezet?

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A Szent István Egyetem Életmód és Prevenciós Központjában nemrég kutatást végeztek a testszag és egészségügyi állapotok összefüggéseiről. Dr. Kovács Ilona, a kutatócsoport vezetője szerint testünk szagváltozásai gyakran egyfajta „biológiai nyelvként” szolgálnak, figyelmeztetnek bennünket, amikor valami nincs rendben szervezetünkben. „A testszag nem pusztán társadalmi kérdés, hanem sokszor értékes diagnosztikai jel” – hangsúlyozza a szakember.

Különösen figyelemfelkeltő lehet, ha valaki acetonos lehelettel ébred. Ez gyakran a diabétesz vagy ketoacidózis jele, amikor a szervezet nem képes megfelelően feldolgozni a szénhidrátokat, és alternatív energiaforrásként zsírt bont le. Az Országos Diabétesz Központ adatai szerint 2025-ben már a magyarok közel 8%-a küzd cukorbetegséggel, s sokan nem is tudnak állapotukról.

A veseproblémákra jellemző ammóniaszerű szag a vizeletben és az izzadságban egyaránt megjelenhet. Dr. Szabó Péter nefrológus arra figyelmeztet, hogy ez különösen akkor aggasztó, ha folyadékvisszatartással, fáradtsággal párosul. „A vesék szűrőfunkciójának romlása esetén bizonyos anyagok, amelyeket normálisan a vizelettel kellene kiválasztanunk, a véráramba kerülnek, majd az izzadsággal távoznak” – magyarázza.

A testszag hirtelen megváltozása pajzsmirigy-rendellenességre is utalhat. A túlműködő pajzsmirigy fokozza az izzadást és jellegzetes, édeskés szagot eredményezhet. Ez nem csupán kozmetikai probléma – figyelmeztet a Magyar Endokrinológiai Társaság legfrissebb tájékoztatója –, hanem a teljes anyagcsere felborulásának jele lehet.

A rothadt gyümölcsre emlékeztető lehelet májbetegségre utalhat, míg a savanykás, ecetszerű szag candida gombafertőzés jele lehet. A bőrön jelentkező, dohos szagú foltok gombás fertőzésre utalhatnak, melyek gyakorisága a klímaváltozással párhuzamosan növekszik Magyarországon is.

Nemcsak betegségek, hanem étkezési szokások is befolyásolhatják testszagunkat. A fokhagyma, hagyma, fűszeres ételek vagy a túlzott húsfogyasztás mind módosíthatják izzadságunk összetételét. A probiotikumokban gazdag étrend – joghurt, kefir, savanyú káposzta – javíthatja a bélflóra egyensúlyát, ami kedvezően hat testszagunkra is.

Amennyiben tartós és kellemetlennek érzett testszagváltozást tapasztalunk, érdemes orvoshoz fordulni. A korai felismerés számos esetben kulcsfontosságú lehet a sikeres kezeléshez. Testünk üzeneteit komolyan véve nemcsak társas kapcsolataink minősége, de egészségünk is jelentősen javulhat.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük