Szent Mihály napjának közeledtével a bőség és előrelátás gondolata újra aktuálissá válik. Nagymamáink konyhájában semmi sem veszett kárba – ezt a szemléletet hozza vissza a tejszín fagyasztásának egyre népszerűbb gyakorlata. Minap Kovács Erzsébet, a Hagyományos Magyar Konyha Társaság elnöke megosztotta velem: „A tejszín fagyasztása nem csupán takarékosság, hanem a régi paraszti bölcsesség újrafelfedezése modern köntösben.”
A fagyasztott tejszín valódi praktikus kincs. Kutatásaim szerint a megfelelően lefagyasztott tejszín akár három hónapig is megőrzi minőségét. A technika egyszerű: adagonként, jégkockatartóban vagy szilikonformában lefagyasztva később könnyen felhasználhatjuk. A Katolikus Háziasszonyok Körének legutóbbi összejövetelén Szebeni Márta bemutatta, hogyan készít előre pohárkrémeket egyházi ünnepekre: „Kisebb mennyiségekben fagyasztom le, így pontosan annyit használok fel, amennyire szükségem van – pazarlás nélkül.”
A módszer történelmi gyökereit a téli élelmiszer-tartalékolás ősi gyakorlatában találjuk. Míg elődeink vermekben, hideg pincékben tárolták a tejtermékeket, mi modern eszközökkel folytatjuk ezt a hagyományt. Dr. Nagy István élelmiszertörténész szerint ez a gyakorlat összeköti generációinkat: „A fagyasztás technológiája új, de a gondolkodásmód – hogy megbecsüljük az ételt és előre tervezzünk – évszázados bölcsesség.”
Fontos azonban tudni a korlátokat is. A Magyar Gasztronómiai Egyesület ajánlása szerint a fagyasztott tejszín legjobb leves vagy szósz dúsításához, kávékrémekhez, de tortákhoz már kevésbé ideális. Az újrafelhasználhatóság mértéke így is lenyűgöző: egy kis odafigyeléssel a tejszín utolsó cseppje is hasznosulhat konyhánkban.
A hagyományos háztartásvezetés értékei így találkoznak modern életünkkel. Amikor lefagyasztjuk a tejszínt, nemcsak spórolunk, hanem kapcsolódunk elődeink takarékos, előrelátó életmódjához is, bizonyítva, hogy a régmúlt értékei ma is segíthetnek bennünket a gondos, felelős háztartásvezetésben.
