A Bécsi Utca egyik kávézójában ülve figyeltem meg, ahogy egy idősebb férfi aprólékosan tanulmányozza okostelefonján a legfrissebb egészségügyi híreket, majd aggódva magyarázza feleségének: talán mégsem kellene annyi tejet inniuk. A jelenet tökéletesen tükrözi korunk egészségkultúrájának ambivalenciáját – hol a tudás, hol a bizonytalanság uralkodik táplálkozási döntéseinken.
Egy nemrégiben publikált észak-amerikai kutatás közel 29 ezer férfi adatait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb mennyiségű tejfogyasztás összefüggésbe hozható a prosztatarák magasabb kockázatával. A napi nagyobb tejfogyasztás mellett körülbelül 25 százalékkal magasabb kockázat mutatkozott a nagyon kevés tejet fogyasztókhoz képest. Érdekes módon sem a sajt, sem a joghurt esetében nem találtak hasonló összefüggést. Dr. Kovács Péter, a Semmelweis Egyetem urológusa óvatosságra int: „Ez megfigyeléses kutatás volt, tehát nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de érdemes komolyan venni az eredményeket.” A modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása éppen ez: hogyan közvetítsük a kutatási eredményeket úgy, hogy se pánikolást, se közömbösséget ne váltsanak ki.
Nagyszüleink generációja még megkérdőjelezhetetlen bizonyossággal hitt bizonyos élelmiszerek jótékony hatásában. A tej különösen sérthetetlennek számított – erősíti a csontokat, egészséges, magyar termék. Ma már tudjuk, hogy az egészséges táplálkozás bonyolultabb annál, semhogy egyetlen élelmiszert démonizálhatnánk vagy idealizálhatnánk. A bölcsesség talán abban rejlik, amit őseink is gyakoroltak: a mértékletességben. A mediterrán országokban vagy akár hagyományos magyar falvakban sohasem az extréma jellemző az étrendet, hanem a változatosság és az egyensúly.
A kutatás arra mutat rá, hogy érdemes megfontolni a túlzott tejfogyasztás visszafogását, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk: az egészség komplex rendszer. Mozgás, rendszeres orvosi ellenőrzés, kiegyensúlyozott étrend – ezek együtt alakítják jóllétünket, nem egyetlen élelmiszer elhagyása vagy túlzott fogyasztása.
