A pünkösdi istentisztelet különös fényben ragyogott idén a Debreceni Református Nagytemplomban. A padsorok között nemcsak az imádság szelleme járt, hanem a megújulás szándéka is. Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa itt jelentette be új kezdeményezését, mely hidat kíván építeni hagyomány és modernitás között. „A templomok falain túl is meg kell találnunk az utat a fiatalokhoz, miközben őrizzük értékeinket” – fogalmazott, miközben a történelmi falak között a napfény az ősi kőpadlón táncolt.
Az „Élő Örökség” program, melyet Tarr vezet 2025-től, három pillérre épül: közösségi terek kialakítása történelmi templomokban, digitális evangelizáció és családi hagyományőrző programok. A kezdeményezés válasz arra a kettős kihívásra, hogy miként lehet megőrizni az egyház évszázados értékeit, miközben megszólítja a Z-generációt is. Kodály Kórusművek újraértelmezése, templomi koncertek és interaktív kiállítások jelentik a kulturális hidat, míg a vasárnapi iskolák megújítása és ifjúsági táborok a közösségi élményt erősítik.
A magyar identitás és a keresztény értékrend összefonódása nem új jelenség, de a formák változnak. Szabó Dániel vallásszociológus szerint: „A mai fiatalok nem intézményekben, hanem élményekben és közösségekben gondolkodnak.” Ezt felismerve, Tarr programja egyesíti a református hagyományok szilárd alapjait a modern kifejezésmódokkal. Különösen figyelemreméltó a terv, amely szerint tizenöt vidéki templomban közösségi központokat alakítanak ki, ahol a hitélet mellett kulturális programok is helyet kapnak.
A magyar családok vallásgyakorlatának változásai is fontos szempontot jelentenek. A vasárnapi közös templomba járás helyett ma sokan egyéni utakon keresik a transzcendenst. Tarr programja erre is válaszol: a családi generációkat összekapcsoló rendezvények, nagyszülők hittapasztalatainak megosztása a fiatalabbakkal új hidakat építhet az elszakadó nemzedékek között.
Az idő majd megmutatja, mennyire lesz sikeres ez a kezdeményezés, de a szándék tiszteletre méltó. Ahogy a pünkösdi fény beragyogta a Nagytemplom évszázados köveit, úgy világíthat rá Tarr Zoltán munkássága arra az örök igazságra, hogy a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. Ebben rejlik a magyar református közösség jövője is.
