A Takarékossági Világnap alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen meglepő számok hangzottak el: a magyarok 67%-a rendszeresen érez bűntudatot vásárlás után, miközben a tudatos fogyasztás eszménye egyre erősebb társadalmunkban. Kovács Anna, kétgyermekes édesanya meséli: „Hetente kétszer vásárolok, listával indulok, mégis mindig többet költök a tervezettnél. Utána napokig bánom.”
A jelenség, amit szakemberek „fogyasztói diszkrepanciának” neveznek, 2025-re különösen erőssé vált. Dr. Németh Balázs gazdaságpszichológus szerint a takarékosság és költekezés közötti feszültség kulturális gyökerekből táplálkozik. „A magyar családi hagyományokban mélyen jelen van a spórolás értéke, miközben a digitális fogyasztói társadalom azonnali örömöket kínál. Ez a kettősség belső konfliktust okoz.” Az Árukereső.hu friss elemzése szerint a vásárlók 78%-a rendszeresen hasonlítja össze az árakat, mégis sokszor érzelmi alapon döntenek.
A takarékosság újraértelmezésére van szükség, állítja Szabó Márton közgazdász a Magyar Takarékossági Szövetség képviseletében. „Nem lemondásról, hanem tudatos döntésekről és értékalapú fogyasztásról beszélünk.” A szakember szerint a korábbi generációk takarékossági szokásai átértékelődnek: ma már nemcsak a pénz megtartása, hanem annak értékteremtő elköltése is erény. A fenntarthatóság és minőség gyakran felülírja az olcsóság elvét.
A Szent István Egyetem friss kutatása rávilágít: a digitális eszközök mindennapi használata felerősíti a fogyasztói bűntudatot. Az állandó összehasonlítási lehetőség, a közösségi média nyomása és a személyre szabott hirdetések rendszere folyamatos vásárlási kényszert teremt. Ugyanakkor a régi bölcsesség – miszerint a boldogság nem a tárgyakban, hanem az emberi kapcsolatokban és élményekben rejlik – ma igazabb, mint valaha. Talán ebben találhatjuk meg a kulcsot a vásárlás utáni bűntudat feloldásához.

