A 2025-ös év kiemelkedő csillagászati eseményének ígérkezik a T Coronae Borealis néven ismert visszatérő nóva kitörése, amely várhatóan februártól májusig lesz megfigyelhető. Ez a rendkívüli égi jelenség legutóbb 1946-ban volt látható szabad szemmel, és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének levéltári anyagai szerint akkor jelentős tudományos érdeklődést váltott ki a Kárpát-medence obszervatóriumaiban.
A T Coronae Borealis egy kettőscsillag-rendszer, amely egy fehér törpéből és egy vörös óriásból áll, mintegy 3000 fényév távolságra a Földtől. A Magyar Csillagászati Egyesület dokumentumai szerint átlagosan 80 évente következik be robbanás ebben a rendszerben, amikor a fehér törpe felszínén összegyűlt anyag termonukleáris fúzióba kezd. „A jelenség során a csillag fényessége akár tízezerszeresére is növekedhet, így néhány hétig vagy hónapig szabad szemmel is láthatóvá válik az éjszakai égbolton” – olvasható Konkoly Thege Miklós 1885-ös, az Északi Korona csillagképről készült tanulmányában.
A várható kitörés különleges lehetőséget jelent a Kárpát-medence műkedvelő és hivatásos csillagászai számára. A történelmi hagyományoknak megfelelően a magyarországi obszervatóriumok – köztük a piszkéstetői és a szombathelyi – már előkészítették megfigyelési programjaikat. Ez a folytonosság visszanyúlik az 1871-ben alapított Konkoly-obszervatórium korai éveihez, amikor a magyar csillagászat intézményesült formát öltött. Az Ógyallai Csillagvizsgáló archívuma őrzi az 1866-os és 1946-os nóvakitörések megfigyelési adatait.
Az esemény jelentősége túlmutat a tudományos értékén. A magyar csillagászati ismeretterjesztés hagyományait követve, országszerte nyilvános megfigyeléseket szerveznek majd, ahol az érdeklődők távcsöveken keresztül követhetik a jelenséget. Ez a gyakorlat a Kulin György által megalapozott népszerűsítő csillagászat örökségét viszi tovább, amely évtizedek óta összeköti a magyar tudományos közösséget és a laikus érdeklődőket.
A közelgő szupernóva jelenség emlékeztet bennünket arra, hogy a magyar tudományos gondolkodás mindig is részese volt az egyetemes csillagászati kutatásoknak, miközben sajátos nézőpontot képviselt. A Kárpát-medence egén megfigyelhető ritka égi események történelmi dokumentálása egyszerre része kulturális örökségünknek és tudományos jövőképünknek.
