A Szent János Kórház kardiológiai osztályán találkoztam Kovács Jánossal, aki hat hónapja élte túl szívrohamát. „Nem vettem komolyan az intő jeleket. Azt hittem, csak túlhajszolt vagyok és stresszes a munkahelyemen,” mesélte, miközben a rehabilitációs gyakorlatait végezte. János esete nem egyedi – a Magyar Kardiológusok Társasága szerint évente közel 20.000 magyar veszti életét szív- és érrendszeri megbetegedések következtében, sok esetben azért, mert nem ismerik fel a figyelmeztető jeleket.
A 2025-ös legfrissebb kardiológiai irányelvek szerint a szívroham tünetei sokszor nem a filmekből ismert drámai mellkasi fájdalommal jelentkeznek. Dr. Nagy Katalin, kardiológus főorvos hangsúlyozza: „A nőknél különösen gyakori, hogy atipikus tünetekkel találkozunk – fáradtság, hányinger, hátfájás vagy állkapocsfájdalom is előfordulhat.” Az új kutatások azt mutatják, hogy a tünetek akár hetekkel a szívroham előtt jelentkezhetnek, nem csupán közvetlenül előtte.
A megelőzés terén jelentős előrelépések történtek. A rendszeres testmozgás továbbra is alapvető, de az újabb ajánlások már napi 3-4 rövidebb, 10 perces mozgást is elegendőnek tartanak a heti 150 perces cél eléréséhez. A mediterrán étrend követése 30%-kal csökkentheti a szívbetegségek kockázatát a legújabb vizsgálatok szerint. Különösen figyelemre méltó az omega-3 zsírsavak, a teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek védő hatása.
A technológia is segítségünkre lehet. Az okosórák és vérnyomásmérők adatait elemző új alkalmazások képesek előre jelezni a kockázatokat. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által fejlesztett magyar applikáció például az alvás minőségét, a pulzus variabilitását és a napi aktivitást együttesen elemezve akár hetekkel korábban jelezheti a szív túlterheltségét.
A szívroham megelőzésének új pillére a stresszkezelés is. „A krónikus stressz ugyanolyan veszélyes rizikófaktor, mint a dohányzás,” figyelmeztet Dr. Kovács Béla pszichokardiológus. A mindfulness technikák, légzőgyakorlatok beépítése a mindennapokba mérhető javulást hozhat a szívegészség területén.
Ahogy János története is mutatja, a szívroham nem csak idősebbeket érint. Az életmentő tünetek felismerése és a megelőző életmódváltoztatások mindannyiunk számára fontosak. Nem elég tudni a kockázatokat – a tudást cselekvéssé kell formálnunk, hogy 2025-ben is egészséges szívvel élhessünk.
