A Magyar Tudományos Akadémia Virtuális Valóság Kutatócsoportja 2025 márciusában jelentős konferenciát tartott a szimulációs elmélet tudományos megalapozottságáról. Az elméletet, mely szerint világunk valójában egy fejlett civilizáció számítógépes szimulációja lehet, először Nick Bostrom oxfordi filozófus fogalmazta meg 2003-ban, ám csak most nyílt lehetőség komoly tudományos vizsgálatára a kvantumfizika legújabb eredményeinek köszönhetően.
A budapesti konferencián Dr. Kovács Mária, a Szegedi Tudományegyetem elméleti fizikusa bemutatta azon kutatási eredményeket, melyek a téridő legkisebb egységeire vonatkoznak. „A Planck-hossznál megfigyelt diszkrét értékek kísértetiesen hasonlítanak egy számítógépes szimuláció pixeleihez” – nyilatkozta a tudós. A kutatócsoport által végzett kvantuminterferencia kísérletek arra utalnak, hogy a valóság legmélyebb szintjén olyan mintázatok figyelhetők meg, melyek kompatibilisek egy rendkívül fejlett számítási architektúra jelenlétével.
Az ELTE Filozófiai Intézetének vezetője, Dr. Nagy Balázs ugyanakkor figyelmeztetett: „Bár a fizikai bizonyítékok intriguálók, súlyos logikai problémákat vet fel, hogy egy szimulált univerzumban képesek vagyunk-e egyáltalán felfedezni saját szimulált voltunkat.” A szakember szerint ha szimulációban élünk, akkor a szimulációt futtató rendszer logikája szerint gondolkodunk, így talán sosem juthatunk valódi bizonyossághoz.
A Debreceni Egyetem matematikusa, Dr. Fehér Katalin előadásában rámutatott, hogy a világegyetem információs struktúrája és a fekete lyukak entrópiája olyan matematikai modellekkel írható le, melyek meglepő hasonlóságot mutatnak a mai legfejlettebb kvantumszámítógépek működésével. „Mintha a természet alapvetően információs rendszerként viselkedne” – foglalta össze kutatását.
A konferencia záróülésén Dr. Szilágyi Péter, az MTA elnöke hangsúlyozta: „A szimulációs elmélet nem pusztán fantasztikus gondolatkísérlet, hanem a 2025-ös tudományos gondolkodás egyik legizgalmasabb határterülete, mely összekapcsolja a fizikát, informatikát, filozófiát és kozmológiát.” A Magyar Tudományos Akadémia elkötelezte magát a további kutatások mellett, melyek eredményei 2026 során várhatók a Kárpát-medence különböző kutatóintézeteinek együttműködésével.
