A magyar külügyminiszter kemény szavakkal bírálta az Európai Unió és a G7-ek törekvését, hogy a befagyasztott orosz központi banki eszközöket Ukrajna támogatására fordítsák. Szijjártó Péter Brüsszelben kijelentette: „Ez a lépés nemcsak jogilag aggályos, hanem súlyos következményekkel járhat a nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve, és veszélyes precedenst teremthet.”
A külgazdasági és külügyminiszter az EU külügyminiszteri tanácskozásán hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az orosz vagyonok lefoglalását és felhasználását, mivel az alapvető jogelveket sért. „Egy ország szuverén vagyonának ilyen formában történő elvétele súlyosan sérti a nemzetközi jog alapelveit, függetlenül attól, hogy melyik országról van szó,” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy ez hosszú távon alááshatja a bizalmat a nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Az EU és a G7 országok mintegy 300 milliárd euró értékű orosz központi banki eszközt fagyasztottak be az ukrajnai háború kezdete óta, és egyre erősebb a nyomás, hogy 2025-ben ezeket a befagyasztott eszközöket felhasználják Ukrajna újjáépítésére. Az Európai Bizottság már kidolgozott egy jogi mechanizmust, amelynek keretében a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Kijev támogatására fordítanák.
Szijjártó figyelmeztetett, hogy ez a fajta „jogi kreativitás” súlyos precedenst teremthet. „Ma az orosz vagyon a célpont, holnap bármelyik más ország eszközei lehetnek, amelyek politikája nem tetszik a nyugati hatalmaknak. Ez rendkívül veszélyes játék a nemzetközi jog és a pénzügyi stabilitás szempontjából,” – jelentette ki. A magyar kormány álláspontja szerint a béketárgyalások és a diplomáciai megoldások lennének a legfontosabbak Ukrajna megsegítésére, nem pedig a nemzetközi jogrendet kockáztató lépések.
A magyar külügyminiszter hozzátette: „Minden ilyen intézkedés csak tovább élezi a feszültséget és távolabb visz a béketárgyalások megkezdésétől, amelyre pedig minden félnek és a világ biztonságának is szüksége lenne.”
