1825. november 3-án gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, megteremtve a mai Magyar Tudományos Akadémia alapjait. E jeles történelmi esemény emlékére minden év novemberében ünnepeljük a Magyar Tudomány Ünnepét, amely 2025-ben különleges jelentőséggel bír a Kárpát-medencei tudományos együttműködés szempontjából. Az MTA Kézirattárában őrzött alapító okirat tanúsága szerint Széchenyi célja „a nemzeti nyelv kiművelése és a tudományok magyar nyelvű művelésének előmozdítása” volt.
A 2025-ös ünnepségsorozat megnyitóján Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszédében hangsúlyozta a magyar tudományos intézményrendszer történeti folytonosságát és nemzetközi jelentőségét. „A magyar tudomány nemcsak nemzeti örökségünk része, hanem civilizációs hozzájárulásunk a világ fejlődéséhez” – fogalmazott. A Magyar Országos Levéltárban található dokumentumok szerint a trianoni békediktátum után is megmaradt a tudományos kapcsolatrendszer a határon túli magyar kutatókkal, amely hagyomány napjainkban újra virágzik. A Kárpát-medencei Magyar Tudományosság Kutatási Programja 2025-ben rekordszámú határon túli kutatót és intézményt kapcsol be a közös projektekbe, különös tekintettel az erdélyi, felvidéki és vajdasági tudományos műhelyekre. Az eseményen bemutatták a „Tudományos kiválóság a Kárpát-medencében” című átfogó felmérést, amely a magyar nyelvű tudományosság teljes spektrumát dokumentálja.
Szentkirályi kiemelte, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a magyar tudományos örökség megőrzésére és a jövő tudósnemzedékének támogatására. A Klebelsberg Tudományos Ösztöndíjprogram 2025-ös bővítése lehetővé teszi, hogy a történelmi Magyarország területéről származó fiatal kutatók közös projektekben vegyenek részt hazai tudományos műhelyekkel. „Tudományos intézményeink folytonossága és megújulása egyszerre biztosítja kulturális identitásunk megőrzését és versenyképességünket a globális tudáspiacon” – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Az eseménysorozat, amely november 30-ig tart, különös figyelmet szentel a magyar tudományos gondolkodás filozófiai alapjainak és a Kárpát-medence természeti erőforrásaival kapcsolatos fenntartható fejlődési modelleknek. A tudományos emlékév nem csupán a múlt eredményeinek számbavételét szolgálja, hanem azt a történelmi tudatot is erősíti, hogy a magyar tudományosság évszázadok óta szerves részét képezi az európai szellemi életnek.
