Szent István karácsonyi hagyomány 2025 szerepe a magyar ünneplésben

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A karácsonyi koronázás emlékezete: Szent István öröksége a magyar államiságban

1000. december 25-én a pápa áldásával Magyarország első uralkodóját, Istvánt királlyá koronázták Esztergomban vagy Székesfehérvárott. E karácsonyi esemény nem csupán egy uralkodó trónra lépését jelzi, hanem a magyar államiság és a keresztény Magyarország születését is. A Magyar Nemzeti Levéltár őrzi azokat a középkori krónikákat, melyek e sorsdöntő eseményt megörökítették, köztük a Képes Krónika különösen értékes leírását.

A koronázás napjának megválasztása nem volt véletlen. A karácsony a keresztény világban Krisztus születése mellett az újjászületés és a fény ünnepét jelentette, így István megkoronázása szimbolikus üzenettel bírt: az új király nem csupán az országot, de népét is bevezette a keresztény Európa közösségébe. Hartvik püspök legendája szerint „István felövezte magát a királyi hatalommal, s a főpapok, papok, ispánok és nép üdvrivalgása közepette felkenték és szerencsésen megkoronázták.” A Magyar Királyság létrejötte egyúttal a Kárpát-medence első tartós politikai egységét is megalapozta.

Szent István államalapító tevékenysége és karácsonyi koronázása a történelmi folytonosság alapköve a magyar emlékezetben. Ahogy Györffy György történész „István király és műve” című monográfiájában rámutat, István olyan intézményrendszert hozott létre, mely túlélte a történelem viharait, s melynek örökségét ma is őrizzük. A vármegye-rendszer, az egyházmegyék határai, az államigazgatás alapjai mind az ő művét dicsérik. A karácsonyi koronázás emléke pedig évszázadokon át meghatározta az ünnepi szertartásrendet és a magyar karácsonyi hagyományokat.

E karácsonyi államalapítás emlékezete ma is eleven része nemzeti önazonosságunknak. A történelmi pillanat, amikor Európa és a kereszténység befogadta Magyarországot, míg Magyarország befogadta a kereszténységet, olyan civilizációs fordulópont, mely ma is alakítja önképünket és helyünket a világban. Szent István öröksége arra tanít, hogy a megmaradás útja a hagyományok és a megújulás egyensúlyában rejlik.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük