A Szent István-bazilika előtti téren gyülekező tömeg nem tüntetett, nem kiabált jelszavakat. Mégis erőt sugárzott a több ezer ember, akik Szabó Zsófi felhívására érkeztek, hogy láthatóvá tegyék a „csendes többséget”. A népszerű műsorvezető-színésznő új közéleti szerepben mutatkozott be februárban, amikor meghirdette kezdeményezését, amely a hagyományos értékek melletti kiállást célozza.
„Nem fogadhatjuk el, hogy a hangos kisebbség határozza meg, hogyan éljünk, mit tanítsunk gyermekeinknek, vagy mit ünnepeljünk” – fogalmazott Szabó a rendezvényen. Kezdeményezése különösen figyelemreméltó, hiszen korábban nem vállalt ilyen nyíltan értékalapú közéleti szerepet. Mozgalma gyorsan talált visszhangra azoknál, akik úgy érzik, a hagyományos értékrendjük, családcentrikus szemléletük és nemzeti identitásuk háttérbe szorult a közéleti diskurzusban.
A Csendes Többség programja három pillérre épül: a családi értékek megerősítésére, a nemzeti kultúra ápolására és a keresztény gyökerek tiszteletére. A kezdeményezés nem politikai párt, hanem kulturális-közösségi mozgalom, amely helyi közösségekben szerveződik. Zsófi, aki két gyermek édesanyjaként is ismert, személyes példáján keresztül mutatja be, hogy a hagyományos értékek és a modern élet nem ellentétei egymásnak.
A mozgalom váratlan sikere a közösségi médiában is megmutatkozik. Miközben a felületek gyakran a polarizáció terepeivé válnak, a Csendes Többség oldalán valódi párbeszéd zajlik az értékőrzésről. Dobos Mariann szociológus szerint „a jelenség azt mutatja, hogy létezik egy jelentős társadalmi réteg, amely nem érzi képviselve magát a hangosabb közéleti szereplők által, mégis erős identitással és értékrenddel rendelkezik.”
A kezdeményezés jövőre, 2026-ban, a magyar államiság millenniumának évében tervez nagyszabású kulturális programsorozatot, amely a hagyomány értékeit modern köntösben mutatja be. Talán éppen ez a Csendes Többség igazi ereje: híd lenni múlt és jövő között egy olyan korban, amikor sokan érzik úgy, hogy elveszett a közös alap, amelyre építhetünk.
