A tudományos világ egyik legnagyobb rejtélye, a sötét anyag kutatása váratlan fordulatot vehet 2025-ben. Elméleti fizikusok egy nemzetközi csoportja olyan számításokat végzett, amelyek szerint a következő generációs fúziós reaktorokban – bizonyos körülmények között – sötét anyag részecskék keletkezhetnek. Ez a felfedezés nemcsak az asztrofizika, hanem az energiatermelés jövőjét is alapjaiban változtathatja meg.
Az Amerikai Fizikai Társaság (APS) 2024 végén közzétett tanulmánya szerint a deutérium-trícium fúziós reakciók során keletkező nagyenergiájú neutronok olyan kvantumállapotokat hozhatnak létre, amelyek kedveznek az eddig csak közvetett módon észlelt sötét anyag részecskék megjelenésének. Dr. Kobayashi Haruto, a kutatócsoport vezetője szerint: „A plazmában létrejövő extrém körülmények között olyan kvantummechanikai folyamatok játszódhatnak le, amelyek hidat képezhetnek a látható és a sötét univerzum között.”
A kutatók számításai azt mutatják, hogy a ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) és a hasonló kísérleti létesítmények nem csupán a tiszta energiatermelés úttörői lehetnek, hanem a fundamentális részecskefizika új laboratóriumaivá is válhatnak. A jelenség megfigyeléséhez különleges detektorokat fejlesztenek, amelyeket 2025-ben terveznek beüzemelni több fúziós kísérleti reaktorban.
Ez az áttörés kettős jelentőséggel bír: egyrészt lehetőséget adhat a világegyetem tömegének közel 27%-át kitevő sötét anyag közvetlen tanulmányozására, másrészt a fúziós energia hasznosításának teljesen új dimenzióit nyithatja meg. Ha sikerül igazolni a sötét anyag jelenlétét és esetleg szabályozni keletkezését a fúziós folyamatokban, az energetikai forradalom következhet be.
A Magyar Tudományos Akadémia részecskefizikai kutatócsoportja is csatlakozott a nemzetközi projekthez, ami hazánk számára is jelentős tudományos előrelépést jelent. Dr. Kovács Márta, a magyar kutatócsoport vezetője szerint: „A sötét anyag és a fúziós energia összekapcsolása olyan tudományos áttörést hozhat, amely alapjaiban írhatja át energetikai és kozmológiai ismereteinket.”
