Sorkatonaság támogatottsága Magyarországon 2025: többség továbbra is elutasító

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A honvédelmi minisztérium által megrendelt legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság 68 százaléka továbbra is elutasítja a sorkatonaság visszaállítását. Az adatok a tavalyi évhez képest mindössze 3 százalékpontos csökkenést mutatnak az elutasítók táborában, annak ellenére, hogy a kormányzat az elmúlt hónapokban fokozta a nemzeti védelmi képességek fontosságát hangsúlyozó kommunikációját.

A Nemzeti Védelmi Intézet által koordinált felmérés szerint a sorkatonaság visszaállításának támogatottsága elsősorban az 55 év feletti korosztályban jelentős (42%), míg a fiatalabb generációk körében mindössze 18% mutat nyitottságot a kötelező katonai szolgálat bevezetésére. A Honvédelmi Törvény módosításáról szóló viták ellenére a kormány továbbra is a professzionális haderőfejlesztés mellett kötelezte el magát, bár egyes politikai szereplők a regionális biztonsági kihívásokra hivatkozva erősíteni kívánják a társadalom védelmi felkészültségét.

„A magyar kormány álláspontja változatlan: a honvédelem ügye nemzetbiztonsági prioritás, de a korszerű védelmi képességek kialakítása elsősorban a professzionális katonai állomány és a modern technológia fejlesztésével érhető el” – nyilatkozott Fehér János, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője a tegnapi sajtótájékoztatón.

A kutatásból az is kiderült, hogy a vidéki településeken élők körében 5 százalékponttal magasabb a sorkatonaság támogatottsága, mint a fővárosban. Érdekes adat, hogy míg a katonai szolgálattal kapcsolatos elutasítás mértéke országosan magas, a társadalom 76%-a támogatja a honvédelmi ismeretek iskolai oktatásának bővítését, ami a 2023-as adatokhoz képest 12 százalékpontos növekedést jelent.

A védelmi szakértők szerint a lakosság preferenciája egyértelmű: a magyarok a rugalmas, önkéntes alapú tartalékos rendszert részesítik előnyben a kötelező katonai szolgálattal szemben. A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint a tartalékos állomány létszáma az idei év első felében több mint 3000 fővel bővült, ami a toborzási stratégia sikerességét jelzi a megváltozott biztonsági környezetben.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük