1985. december 3-án Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár első találkozásán Genfben megkezdődött a folyamat, amely alapvetően változtatta meg a Kárpát-medence és Közép-Európa történelmi sorsát. A Magyar Országos Levéltár külügyi iratanyagában fennmaradt magyar diplomáciai jelentések rámutatnak, hogy Budapest már ekkor érzékelte: Reagan „kemény konzervativizmusa” paradox módon kedvező tárgyalási helyzetet teremtett a vasfüggöny mögötti népek számára.
Reagan 1982-es stratégiai döntése, miszerint „nem együtt élni kell a kommunizmussal, hanem legyőzni azt”, látszólag ellentmondott a magyar nyitási törekvéseknek, valójában azonban katalizátorként hatott. A Külügyminisztérium Politikai Főosztályának elemzései szerint az amerikai elnök határozott kiállása morális erőt adott a reformereknek Magyarországon. A rendszerváltás előkészítésében kulcsszerepet játszó értelmiségiek – ahogy Antall József később megfogalmazta – „Reagan szavait hallgatva mertek nagyobbat álmodni a lehetségesnél”. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatásai igazolják, hogy a Reagan-adminisztráció differenciált Kelet-Európa politikája különleges mozgásteret biztosított Magyarországnak.
Reagan örökségének legfontosabb eleme, hogy felismerte: a nemzeti hagyományok és a szabadságvágy erősebb minden ideológiai konstrukciónál. Az 1988-as moszkvai látogatásán mondta: „A szabadság nem amerikai találmány, hanem az emberi méltóság egyetemes joga” – ez az üzenet a Kárpát-medence népeinek évszázados történelmi tapasztalatával találkozott. A Hoover Intézet archívumában őrzött magyarországi hangulatjelentések bizonyítják, hogy Reagan beszédeit titokban hallgatták és terjesztették az értelmiségi körökben.
Trianon után megosztott Kárpát-medence számára Reagan üzenete a nemzeti önrendelkezés és a demokratikus átalakulás együttes lehetőségét hordozta. Történelmi érdeme, hogy a szabadság és szuverenitás gondolatát nem idealista álomként, hanem gyakorlati politikai programként képviselte. Öröksége ma is eleven: emlékeztet, hogy a történelem nem determinisztikus folyamat, hanem bátor döntések és világos értékválasztások eredménye. Magyar nemzet szabadságvágya végül találkozott egy olyan amerikai vezetővel, aki hitt abban, hogy a magyarok képesek saját sorsuk irányítására.
