1897. november 17-én Gothard Jenő, a herényi asztrofizikai obszervatórium alapítója a Cygnus csillagképben egy különleges égitest megfigyelését jegyezte fel naplójába. „Az objektum fényessége szabálytalan időközönként változik, mintha valamely ismeretlen törvényszerűség irányítaná” – írta az első magyar asztrofizikusok egyike. E korai megfigyelés jelentősége csak most, 128 évvel később vált nyilvánvalóvá.
A Magyar Tudományos Akadémia csillagászati kutatóintézetének munkatársai a napokban azonosítottak egy rejtélyes űrobjektumot, amely pontosan a Gothard által megjelölt koordinátákon bukkant fel ismét. Az objektum különlegessége, hogy periodikusan változtatja helyzetét és sugárzási mintázatát, ami ellentmond az égi mechanika ismert törvényeinek. A budapesti Konkoly Thege Miklós Csillagvizsgáló archívumában fellelt feljegyzések szerint hasonló jelenséget 1943-ban és 1984-ben is észleltek, mindig azonos helyen, de eltérő intenzitással.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fizikusai szerint az objektum viselkedése nem magyarázható a jelenlegi asztrofizikai modellekkel. Spektrális elemzések szokatlan energiamintázatot mutatnak, amit egyes kutatók a hipotetikus sötét anyag lokális koncentrációjával próbálnak magyarázni. Mások szerint egy eddig ismeretlen típusú neutroncsillag különleges gravitációs lencsehatásáról lehet szó. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont adatai szerint az objektum 41 napos ciklusokban változtatja sugárzási karakterisztikáját.
A különös égitest felfedezése újra ráirányította a figyelmet a magyar csillagászati hagyományokra és a Kárpát-medence tudományos örökségére. Gothard Jenő úttörő munkássága bizonyítja, hogy a magyar tudományos gondolkodás évszázadokon át szerves részét képezte az európai tudományos diskurzusnak. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi Gothard eredeti műszernaplóit és megfigyelési jegyzőkönyveit, amelyek most új jelentőséget nyertek.
A rejtélyes űrobjektum tanulmányozása nemcsak csillagászati szempontból fontos, hanem emlékeztet bennünket arra is, hogy a magyar tudományos örökség folytonossága olyan kincs, amely a jelen kutatóit is inspirálhatja. Ahogy Gothard írta: „Az égbolt titkai nem tárulnak fel egyszerre, olykor évszázadokra van szükség, míg értelmünk megérik egy-egy rejtély megfejtésére.”
