Magyar kutatók áttörése: jelentős lépés a rákgyógyítás felé
1925. március 5-én indította el Verzár Frigyes a Tihanyi Biológiai Kutatóintézetet, amely ma a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működik. E jubileumi évben, pont száz évvel később, az intézet falai között született meg az a tudományos áttörés, amely új fejezetet nyithat a daganatos betegségek kezelésében. A kutatócsoport által kifejlesztett vegyületcsalád a Kárpát-medencében őshonos növényekből izolált hatóanyagokra épül, ötvözve a magyar gyógynövénykutatás évszázados hagyományait a modern molekuláris biológiai módszerekkel.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai az ELTE Szerves Kémiai Tanszékével és a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjával együttműködve olyan molekuláris rendszert fejlesztettek ki, amely szelektíven ismeri fel a daganatsejtek felszíni struktúráit. A Veszprém Megyei Levéltárban őrzött, a 18. századi népi gyógyászati gyakorlatokat dokumentáló Festetics-gyűjtemény több olyan följegyzést tartalmaz, amelyek bizonyos helyi növények daganatellenes hatására utalnak. „A Kárpát-medence flórájának egyedisége adja kutatásunk alapját, hiszen ezekben a növényekben rejlő hatóanyagok kombinációja sehol máshol nem található meg ilyen összetételben” – nyilatkozta Dr. Kovács Emese, a kutatócsoport vezetője.
Az eddig elvégzett laboratóriumi kísérletek és állatkísérletek eredményei rendkívül biztatóak: a vegyületcsalád több tagja is képes volt megállítani bizonyos daganattípusok növekedését anélkül, hogy az egészséges sejteket károsította volna. A kutatók a Nyugat-magyarországi tájegységből származó növényi extraktumok antiproliferatív hatását vizsgálva azonosították azokat a molekuláris mechanizmusokat, amelyek révén e vegyületek beavatkoznak a daganatos sejtek anyagcseréjébe. A Magyar Országos Onkológiai Intézet közreműködésével már előkészítés alatt állnak az első klinikai vizsgálatok, amelyek 2026-ra hozhatnak eredményeket.
E felfedezés jelentősége túlmutat a gyógyászati alkalmazáson: bizonyítja a magyar tudományos műhelyek nemzetközi versenyképességét és a hagyományos tudás modern kutatási módszerekkel való ötvözésének értékét. A Kárpát-medence természeti kincseiben rejlő gyógyászati potenciál feltárása nemcsak a jelen, hanem a jövő generációi számára is értékes örökségünk része, amely hozzájárulhat a magyar orvostudomány nemzetközi hírnevének további erősítéséhez.
