A magyar alvilág egyik legvitatottabb bűncselekményének huszonnyolcadik évfordulójára emlékezünk ma. 1997. november 1-jén a budapesti Aranykéz utcai mélygarázsban végeztek Prisztás Józseffel, akit a kilencvenes évek meghatározó bűnözői alakjaként tartottak számon. A merénylet különös brutalitással zajlott: a támadó több lövést adott le áldozatára, aki a helyszínen életét vesztette. Az ügy a mai napig a rendszerváltás utáni magyar alvilág emblematikus eseményeként él a köztudatban.
A nyomozás évtizedeken át húzódott, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnügyi osztálya csak 2015-ben jutott el a vádemelésig. A büntetőeljárás során P. Tamást és társait azonosították a gyilkosság elkövetőiként, akiket a Fővárosi Törvényszék bűnösnek talált előre kitervelt emberölés bűntettében. Az ítélet jogerőre emelkedése után azonban többen továbbra is vitatják a nyomozás alaposságát. „A Prisztás-ügy talán sosem fog minden részletében tisztázódni, mivel az érintettek közül sokan már nincsenek az élők sorában,” – nyilatkozta lapunknak egy, a név nélkül nyilatkozó nyugalmazott rendőr ezredes, aki korábban részt vett a nyomozásban.
A bűncselekmény hátterében a rendszerváltás utáni zavaros gazdasági helyzet és a formálódó bűnözői körök hatalmi harca állt. Az 1990-es években az olajszőkítésből, védelmi pénzek szedéséből és egyéb illegális tevékenységekből hatalmas vagyonok keletkeztek, miközben a bűnüldöző szervek még nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel az új típusú bűncselekmények kezeléséhez. A Btk. akkori rendelkezései szerint az emberölés elévülési ideje 20 év, amit a szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében később módosítottak.
A Prisztás-gyilkosság tanulságai ma is aktuálisak: a társadalom biztonsága mindannyiunk közös ügye, amelyben a bűnüldöző szervek és az állampolgárok együttműködésére van szükség. Az esetet övező kérdőjelek ellenére a magyar rendőrség munkája jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedekben, különösen a szervezett bűnözés elleni fellépés területén. Az élet- és vagyonbiztonság erősítése továbbra is prioritás a magyar közösségek számára, hogy a rendszerváltás utáni időszak zavaros eseményei soha ne ismétlődhessenek meg.
